Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosával készített rövid interjúnk tanulsága, hogy nem várhatjuk az egészségügyi rendszertől, hogy tartson minket egészségben. Felelősek vagyunk a testünkért, az életmódunkért, az egészségünkért – az életünkért.
A hétvégén tartották Dunaszerdahelyen „Az egészség a jövőnk! – Tudás és megelőzés mindenkinek” című egészségmegőrző rendezvényt, amelyet a Szövetség a Közös Célokért társulás szervezett a Magyar Szövetség és Dunaszerdahely város önkormányzata együttműködésével. Részletes beszámolónk ITT olvasható.
Az egészségügyi intézmény, amelyet Andréka Péter vezet, a magyarországi kardiológiai ellátás egyik bázisa, ahol évente több ezer beteget kezelnek a legmodernebb technológiák segítségével. Már előadásában is felhívta a figyelmet arra, hogy a legfejlettebb orvosi beavatkozás sem helyettesítheti az egyén felelősségét. Rövid interjúnkban kitért a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának okaira, a megelőzésükre és a szűrővizsgálatok jelentőségére.
Kiket sújt a legjobban és a népesség körében mennyire elterjedt betegségről van szó?
Sajnos el kell mondani, hogy a fejlett világban, ahová Szlovákia és Magyarország, illetve a környező országok is tartoznak, sajnos a szív-és érrendszeri betegségek felelősek az elhalálozások legnagyobb részéért – tehát vezető halálok.
Mi ennek az oka?
Több oka is van, de valószínűleg a megváltozott életmódunk egyértelműen idetartozik. Ha szigorúan értékeljük magunkat, akkor el kell mondani, nem élünk úgy, ahogy kell. Egyre inkább hiányzik az egészségtudatos életmód a társadalmunkból. Nem mozgunk, nem táplálkozunk megfelelően, túl sokat dohányzunk, túl sok alkoholt fogyasztunk és ennek megvan a következménye.
A megelőzés kulcsa tehát a saját kezünkben van…
A megelőzés szerintem ott kezdődik, hogy valamilyen alapszintű ismeretanyagra van szükség arról, hogyan is működik a szív-és érrendszerünk. Tényleg alapszintű dolgokra gondolok. Tudjuk azt, hogy amennyiben mellkasi fájdalmunk van, ami eddig nem volt, az baj. Ha jelentkezik, akkor azonnal mentőt kell hívni, nem várni arra, hogy elmúljon. Azért, mert az infarktus is ilyen tüneteket okoz. A koszorúér elzáródása miatt a mögöttes szívizomterületek fulladoznak és oxigén hiányában elpusztulnak, ami nagyon rossz nekünk a jövőre nézve.
Kiket sújt jobban a szív-és érrendszeri megbetegedés: a fiatalokat vagy az idősebbeket?
A genetikánk ellen nem tudunk harcolni. Vannak emberek, akik sajnálatos módon olyan genetikával élnek, hogy az ő családjukban halmozódik a szív-és érrendszeri betegségek előfordulása, valószínűsége. Sajnos ők fiatalon is megkaphatják, de ez nem jelenti azt, hogy meg is fogják kapni. Ugyanis az egészséges életmóddal, az odafigyeléssel, a dohányzás elhagyásával, az alkoholfogyasztás minimalizálásával, a megfelelő étkezéssel, testmozgással még ők is csökkenthetik a valószínűségét a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának. A másik, nagyobb csoportot azok képezik, akiknek a genetikája teljesen átlagos, viszont idősebbek és olyan életmódot élnek, hogy náluk valószínűbben alakul ki. A szív- és érrendszeri betegségek, ahogy a többi betegség is, ahogy öregszünk, úgy egyre nagyobb valószínűséggel alakul ki.
Mi az, ami biztosan megöl minket?
Ami biztos megöl, az a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás. Egészen biztosan növeli a kockázatot a nem megfelelő táplálkozás, a túlzott kalóriabevitel, a túlsúly, a kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása, a sok só használata, a testmozgás hiánya. Csendes gyilkos még a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Ha nem veszünk tudomást róluk, ha nem állítjuk be jól a gyógyszereinket, ha nem tartjuk ezeket rendben, akkor csendben, de biztosan megölnek idővel. A legrosszabb, ha összeállnak ezek a betegségek és egyszerre próbálnak elpusztítani minket. Az esetek nagy részében ez sikerül is, hiszen kialakul a szív-és érrendszeri betegség.
Az előadásában nagy hangsúlyt fektetett a megelőzésre. Mondana néhány példát, amit érdemes követni, hogyan érdemes élni, hogy elkerüljük a végzetünket?
Nagyon fontos, hogy a betegséget észre kell venni időben, lehetőleg minél korábban. Tehát szűrővizsgálatokra kell járni – ez a lényeg. Ezek a vizsgálatok léteznek, ha keveset is tudunk róluk és meglepő módon nem bonyolultak.
Mik tartoznak ide?
Elsőként egy kockázatfelméréses kérdőív kitöltése ajánlott, hogy a szakemberek értékelni tudják majd az eredményeket. Vérnyomásmérés – nagyon egyszerű és fájdalommentes. Ide tartozik még a vércukorszintmérés és vérzsírmérés – egy egyszerű ujjszúrásról van szó. A szűrővizsgálatokhoz tartozik még a testsúlymérés, a testmagasságmérés, a BMI-mérés. Ezekből áll és ilyen egyszerű a szív-és érrendszeri szűrővizsgálat. Ezekkel a vizsgálatokkal ki tudjuk szűrni azokat a még panaszmentes embereket, akik nagyon magas a kockázattal bírnak, tehát jobban oda kell rájuk figyelni. Ne sajnáljuk rá az időt és a pénzt se: ma már nagyon jó minőségű vérnyomásmérőket lehet fillérekért vásárolni – és jól jegyezzük meg: egy mérés nem mérés.
A professzor interjúnk végén kijelentette: nem várhatjuk az egészségügyi rendszertől, hogy tartson minket egészségben, illetve gyógyítson meg – nekünk is komolyan tennünk kell ennek érdekében.
Szalai Erika/Felvidék.ma
