A történelem nem lezárt múlt, miként a kultúra sem díszlet, hanem tartóoszlop! És nincs nemzeti önismeret önkritika nélkül – fogalmazott bevezetőjében Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja. Hangsúlyozta: Nemeskürty hitt a történelemmesélés jellemformáló erejében, abban, hogy az nemcsak közösségi énképünket, hanem felelősségérzetünket is alakítja!
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanárképző Kara és a Hitel Kiadó szervezésében 2026. február 23-án bemutatták a Nemeskürty-trilógiát és kerekasztal-beszélgetést is rendeztek az egyetem a John Lukacs Társalgójában.
Nemeskürty István tanítványa, Kollarik Tamás Bánffy- és Nemeskürty-díjas producer a küldetéstudat szerepéről szólva kiemelte, hogy Nemeskürty István sokat foglalkozott az egyén, a történelmi személyiség történelemformáló hatásával. Kitüntetett figyelmet szentelt például Tisza István alakjának, hiszen 1918 őszén a miniszterelnök meggyilkolása olyan fordulópontot jelentett a magyar történelemben, amely a lehetséges jövőből elvett valamit.
Az őszirózsás forradalom kezdetén elkövetett merénylet így mindannyiunkat megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy az az egyetlen ember, aki gátat vethetett volna a későbbi pusztításnak és tombolásnak – ezt a küldetését beteljesítse.
Kollarik Tamást követően a Nemeskürty István, Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában c. kötet szerzője: Sallai Zsófia, aki egyben az NKE Kommunikációs Irodájának a vezetője is, kijelentette, hogy Tisza határozott, erőskezű konzervatív miniszterelnökként sikerrel tudta volna stabilizálni a frontokról hazatérő hadsereget, sőt, valószínű, hogy a radikális baloldali hatalomátvételt is megakadályozta volna! Ily módon keményebb tárgyalási pozícióból tudott volna az antant hatalmakkal is tárgyalni, mint ahogy az a magyar békedelegációnak 1920-ban Trianonban sikerült. Ezért aztán az ország területvesztesége is kisebb lett volna, és alighanem egy stabilabb monarchikus vagy konzervatív köztársasági rendszer alakult volna ki.
Tisza halála ily módon Sallai Zsófia szerint tehát nem determinált végzet, hanem egy láncreakció kezdete volt, amely a nemzet feldarabolásának egyik állomása lett.
A Nemeskürty-trilógia és az íróról szóló mű további két mű (Fotó: Mészáros Márk Benjámin)
Ha nincs történelmi ismeretünk, akkor ingoványos területen mozgunk, ezért nagyon fontos ismernünk a történelmünket, mivel ez a feltétele annak is, hogy jövőképünk legyen – figyelmeztetett Koltay Gábor filmrendező, a Négyszemközt Nemeskürty Istvánnal c. könyv szerzője. Ennél aktuálisabb gondolat a mai világban nem létezik.
Nemeskürty felhívta a figyelmünket arra, hogy a 20. században elfelejtettünk nemzetként viselkedni, és országlakosok gyülekezetévé váltunk. Ezért ma az a feladatunk, hogy újra megtaláljuk azokat a kapcsokat, amelyek összekötik az embereket, a közösséget, ami nemzetté tud kovácsolni bennünket.
Sallai Zsófia arra hívta fel a figyelmet, hogy Nemeskürty István elmélete az egységes nemzettudatról – amit például a Magyarnak számkivetve. A nemzettudat válságai című művében is kifejt – értelmezhetjük úgy, hogy tartalmaz idealizált elemeket, de ezek nem puszta vágyálmok, hanem történelmi analízisen alapuló javaslatok. Idealizált abban az értelemben, hogy egy homogén, közös értékeken alapuló nemzeti közösséget vizionál, ahol a történelem tanulságai egységesítő erővé válnak, és a nemzet belső erőit – kultúra, oktatás, vallás – helyezi előtérbe a külső függőségekkel szemben. Nemeskürty üzenete ma is aktuális: a nemzettudat nem statikus, hanem dinamikus folyamat, amelyben a mai generációknak van szerepük a magyar nemzet küldetéstudatának építésében.
NKE nyomán: Gecse Géza
