A Magyar Örökség Díjat olyan magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak ítélik meg negyedévente, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, a gazdaság, a sport, a tudomány, vagyis a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
Az idei díjazottak között volt a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora, amely a rendszerváltással majd egyidős, hiszen a hétköznapokon fél órában jelentkező rádiós magazinműsort 1992-ben alapították.
Nem gyakori, hogy rádióműsort tüntessenek ki Magyar Örökség Díjjal, hiszen a rádió „illékony” műfaj, a hatása olyan mint az emberi beszédé: az adott pillanatban fejti ki a hatását, utána semmivé válik.
A díj előterjesztőjét, a Magyar Örökség Testület rimaszombati tagját, B. Kovács Istvánt is megkérdeztük a Határok nélkül Magyar Örökség Díjáról.
B. Kovács István:
– A Magyar Örökség Díj megítélésekor bárki tehet javaslatot bárkire vagy bármely testületre, egyházra egyaránt, akiről úgy gondolja, hogy az általa végzett szolgálat, vagy az ő életműve megérdemli, hogy a magyar örökség része legyen. Ezért is került, hiszen hogyne került volna a rádióműsor a bírálóbizottság elé? A bírálóbizottság minden beérkezett javaslatot mérlegel, majd dönt. Örülök, hogy ennek a döntésnek a részese lehettem, de ez valójában ez nem az én egyéni érdemem. Egyébként bármennyire legyen is illékony egy rádióműsor, ám a hatás, amit kivált abban a közösségben, amely Magyarországon kívül még megannyi országban él, illetve ahogy erősíti az összetartozás-tudatot, ahogy hírt ad magunkról, az egyáltalán nem illékony! Azt gondolom, hogy a Határok nélkül hatása nagyon is tartós, valóban közösségépítő, nemzetépítő és ebből a szempontból az a legkevesebb, hogy ez a közösség jelképesen kifejezi a köszönetét ezért a szolgálatért!
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Határok nélkül műsort nemcsak általában, hanem alkotógárdájának tagjait név szerint is méltatta. Tevékenységük értékelésekor kiemelte: a mindennapok során a magyar közösségeket szolgáló, hírérzékeny, ügyszerető és áldozatos munkatársai révén a Kárpát-medence elszakított nemzetrészeinek tömb- és szórványtérségeiben a Határok nélkül egyaránt jelen van. Nem határon túli, hanem egyfajta magyar nemzetközösségi műsor, amely segít a magyarság közösségként való megtartásában. Szili Katalint a miniszterelnök éppen egy éve nevezte ki személyes megbízottjává, fő feladata a Kárpát-medencében élő magyarság autonómiakoncepcióinak összehangolása. A megbízott asszonnyal a díjátadási ünnepséget követően beszélgettünk.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott:
– Számomra megtisztelő volt, hogy erre a laudációra felkérést kaptam, hiszen ritkán adódik az embernek arra lehetősége, hogy egy a Kárpát-medencében, a szórványban és a diaszpórában méltán elismert olyan rádióműsor kapja meg az elismerést, a Magyar Örökség Díjat, amely a jövő esztendőben egyébként 25 éves lesz.
A Határok nélkül a rendszerváltás óta a maga hitelességével, korrektségével látja el azt a feladatot, hogy hitelesen tájékoztasson és így a hétköznapok nemzetpolitikáját is segítse. Ezért nekik, ott a helyük a magyarság láthatatlan szellemi múzeumában, a Magyar Örökség Díjazottjai között! A nemzetpolitikában a hírek naprakészségével és pártatlanságával legtöbbet nyújtó Határok nélkül megérdemelte ezt az elismerést!
Gecse Géza, Felvidék.ma
