Harmadik hete tartanak a Szepsi Csombor Márton Napok harmincadik évfolyamának programjai, hogy kellemes szórakozást, néha felüdítő lelki megújulást biztosítsanak a résztvevőknek.
Dévai Nagy Kamilla és tanítványai előadóestje
A Csemadok Szepsi Alapszervezete és a Szepsi Városi Művelődési Központ közös szervezésében, „Krónikásének a Szeretetről” címen, hétfőn, 2009. május 11-én, a Vállalkozók Házában folytatódott a XXX. Szepsi Csombor Márton Napok rendezvénysorozata. Dévai Nagy Kamilla, magyarországi előadóművész, a népdalok és a megzenésített versek nagyasszonya és tanítványai, hosszú évek után ismételten bemutatkoztak Szepsiben. A Liszt Ferenc- és Kazinczy-díjas énekes, a Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola alapító igazgatója minden földrészen járt és 36 nyelven énekelt, egy szál gitárral kísérve dalait. Elsősorban a szétszóródott magyarságban tartotta és tartja a lelket, hozza-viszi az Óhaza és az Újhaza közti üzeneteket – dalban, szóban, szeretetben, szívben és lélekben. Az előadóművész a tehetséges fiatalok felkarolásával, a szétszóródott magyarság lelki összetartozásával, az Istenben vetett hit elmélyítésével és gyakorlásával nemes küldetésre és feladatra vállalkozott. Tanítványaival elkápráztatta a közönséget, hirdették a szeretetet, a kedvességet, az egymásra való odafigyelés fontosságát. A tehetséges gyerekek előadásukban derűt, mosolyt és bájt árasztottak, mindazt a sok jót és szépet, amit a művésznőtől kapnak folyamatosan, nagy odafigyeléssel és türelemmel. A szeretetteljes rendezvény után a résztvevők kedvezményesen megvásárolhatták a művésznő eddig megjelent lemezeit és verseskötetét, s ezeket ő személyesen dedikálta.
Az előadóest előtt Bauer Edit, az MKP európai parlament képviselője, az MKP képviselőjelöltje az idei európai parlamenti választásokon, Európa, második otthonunk?! címmel tartott rövid beszédet és előadást. Az előadóest után pedig kedvesen elbeszélgetett a jelenlevőkkel.
Presser Gábor „A padlás” című mesemusicalje Szepsiben
A Szepsi Városi Művelődési Központ szervezésében kedden, 2009. május 12-én, valamint másnap, május 13-án, Presser Gábor „A Padlás” című mesemusicaljével vendégszerepelt a Kassai Thália Színház a városi művelődési központ nagytermében. Köztudott, hogy ezt a zenés darabot már több mint 20 éve játszotta először a budapesti Vígszínház, óriási sikerrel. A színház történetének egyik legnagyobb sikerű darabja lett a Presser – Horváth – Sztevanovity mesemusicalje. Örömünkre szolgál, hogy a kassai magyar színházunk is műsorára tűzte ezt a darabot, amelyet kicsik és nagyok egyaránt élvezettel nézik és hallgatják. Az első napi előadást csupán a Szepsi Csombor Márton-bérlet tulajdonosai, a helyi magyar iskola tanulói, míg a második napi előadást a környező magyar iskolák tanulói, csupán a Diákbérlettel rendelkező gyerekek nézhették meg. De hat-hét kíváncsi és színházkedvelő néző ugyancsak helyet foglalt a nézőtéren. A taps sem váratott magára sokáig, felcsattant az első ismerős dal után. A városi művelődési központ megnagyobbított színpada lehetővé teszi már, hogy több szereplős és nagyobb mozgásterű színdarabok is helyt kaphassanak városunk kulturális műsorkínálatában.
Presser Gábor mára klasszikusnak számító mesemusicaljében fiatal tudós kísérletezik a padláson: távoli, titokzatos bolygók üzeneteit próbálja megfejteni. Hát hova máshova „pottyanna” néhány mesebeli szellem a több évszázados bolyongás után? Elfelejtett mesefigurák, akiket mindig kihagynak a mesékből. A Herceg, aki addig énekelte szerelmes dalait, míg vetélytársa egy csókkal fölébresztette Csipkerózsikát; Lámpás, a nyolcadik törpe; az igazmondó Kölyök; s Meglökő, a bakó, aki ahelyett, hogy a dolgát végezte volna, ártatlanokat mentett. A padlásra várják Révészt, aki elviszi őket oda, ahol rájuk is emlékeznek. Révész megérkezik ugyan, de éppen a Barrabás B. Barrabás nevű gengszter alakjában, s ebből bizony bonyodalmak adódnak… A varázslatos padlás történetét Halasi Imre rendezte.
Magyar Golgota és Napszentület – Mihályi Molnár László versesköteteinek bemutatója a szepsi magyar iskolában
Ugyancsak szerdán délelőtt, Mihályi Molnár László két új verseskötetének bemutatójára került sor a helyi magyar iskola zenetermében. A Szepsiben élő költő, publicista és középiskolai tanár ezekben a versekben a szülőföld és a magyar kultúra szeretetét, valamint a felvidéki magyar sorsért való aggódását fejezi ki. A hitvalló költemények pedig a keresztény emberi értékek őrzését sugallják. A versesköteteket a diákok a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatták. A költő a bemutató után dedikálta is versesköteteit. Zborai Imre, a Csemadok Szepsi Alapszervezet alelnökének megnyitója és Sykora Ilona, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatónőjének rövid köszöntője után maga a költő tartotta a könyvbemutatót, aki bevezetőjében röviden bemutatta a Magyar Golgota és Napszentület című versesköteteit. A versesköteteket a diákok a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatták, a bemutató után pedig Mihályi Molnár László személyesen dedikálta is azokat. A könyvbemutatón több pedagógus is megjelent. A bemutató kötetlen beszélgetéssel ért végett.
Az élő matyó népművészet Szepsiben
Szerdán délután, 2009. május 13-án, csodálatos hímzésekkel, festett matyó bútorral, mézeskalácsokkal, kerámiákkal és szőttesekkel telt meg a Városi Művelődési Központ F-klubja. A miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet jóvoltából a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület által készített és gyűjtött, lassan a feledés homályába került értékeket tekinthetett meg a szépszámú közönség. A kiállítás a városi művelődési központ, és a Szepsiben működő Bódva – völgyi és Érchegységi Kulturális Központ közös rendezvénye volt, s a szervezőkön kívül a Kassai Megyei Önkormányzat, a Szepsi Városi Önkormányzat, Mezőkövesd Önkormányzata és a helyi intézmények is képviseltették magukat. Kézműves bemutatót a Matyó Népművészeti Egyesület tagjai tartottak, a Matyó Néptáncegyüttes táncosai pedig egy kis bemutatóval tették szebbé ezt a ritka szép kiállítást. A Matyó Népművészeti Egyesület kiállításán megjelent Budai Erzsébet, a B-A-Z Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgatója, Gergely Zsolt, a B-A-Z Megyei Önkormányzat alelnöke, Csiger Lajos, Mezőkövesd alpolgármestere, Iván László, Szepsi város alpolgármestere, az MKP Kassa-környéki járási elnöke, megyei képviselő, Zborai Imre, parlamenti képviselői munkatárs, megyei képviselő. A kiállítást megtisztelte jelenlétével Jana Kovácsová, a Kassai Megyei Hivatal Kulturális Főosztályának vezetője, Boda Ferenc, a Csemadok Kassa-környéki TV titkára és Gyüre Zoltán, nyugalmazott református lelkipásztor.
Mint köztudott, Mezőkövesd hagyományos kultúrájának közismertté válásában kiemelt szerepe van a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviseletnek. A matyóság az 1800-as évek végétől a tradicionális magyar népi műveltség egyik reprezentáns csoportja. Kezdetben a Mezőkövesden és környék településein élőket nevezték matyónak, egyes néprajzkutatók szerint viszont a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit jelenti a kifejezés. E hímzés virágkorát az 1896-os millenniumi kiállításon aratott sikertől számítják. A régi stílusú darabok piros-kék színezetűek. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett „matyó rózsa”. A leghíresebb mintatervező Kisjankó Bori, a „százrózsás” jelzőt kapta, mivel ő alkotta a legtöbb rózsavariációt. A matyó népviselet annak köszönheti töretlen népszerűségét, hogy rendkívül elegáns. A nők testhez simuló felsőrészt viselnek, a vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral: szoknyájuk hosszú, fodros. A hosszú kötényt is gazdag hímzés díszíti. Egyedi a kendő, amelyen hatalmas, pompon-szerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak viseletének dísze a bő ujjú, széles hímzésű, olykor horgolt csipkével gazdagított ing. A matyók nemcsak textileket, hanem bútorokat is díszítettek. A festett matyó láda nélkül, melyben a kelengyét tartották, férjhez sem adták a lányt. Mindebből Szepsiben ízelítőt kaphatnak azok az érdeklődők, akik a 2009. május 30-ig tartó kiállítást megtekintik. Köszönet jár Bányiczki Máriának, a miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet kisebbségi referensének, aki mozgatórugója és lelke volt ennek a csodás rendezvénynek. Köszönet jár Kupec Mihálynak, a Szepsiben működő Bódva – völgyi és Érchegységi Kulturális Központ igazgatójának, akinek az idén januárban a Kassai Megyei Önkormányzat által megalakított regionális kulturális központ újabb rendezvényét sikerült megszerveznie a szepsiek és a környékbeliek örömére. És nem utolsó sorban köszönet jár Vitéz Erikának, a Szepsi VMK igazgatónőjének, aki házigazdaként ugyancsak kivette a részét Az élő matyó népművészet című kiállítás lebonyolításában.
Engesztelő imatalálkozó és a templomban segédkező édesanyák köszöntése Bodollóban
Szerda délután, 2009. május 13-án, engesztelő imatalálkozóra került sor a bodollói római katolikus templomban. A Fatimai Engesztelő Imanap főcelebránsa Gábor Bertalan, szepsi római katolikus esperes-plébános, pápai káplán volt. Az imanapon Mondok István, tornahorváti görög katolikus parókus és Gajdo József, jánoki római katolikus plébános segédkezett. Az imatalálkozó alatt került sor a szepsi, a makranci és a bodollói templomban segédkező édesanyák köszöntésére. Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, a Csemadok általános alelnöke, a Csemadok Szepsi Alapszervezet elnöke, az Anyák Napja kapcsán a hagyományokhoz híven az idén is tiszteletét fejezte ki az egyházban különösképpen tevékenykedő édesanyáknak. Az illetékesek javaslatára, tizenkilenc édesanyának – akik aktívan részt vettek és részt vesznek a templomuk és az egyházközségük szolgálatában – egy-egy szál vörös rózsát ajándékozott. Kicsi figyelmesség a nagy szeretetért, hűségért és ragaszkodásért: Bodollóról – Csécsi Katalin, Ikrényi Anna, Kollár Terézia, Magyar Katalin, Stiblár Terézia, Suver Erzsébet, Weiszer Éva és Weiszer Margit, Makrancról – Cirbusz Gizella, Lisovszky Mária, Szmolnyiczky Anna, Szepsiből – Balázs Anna, Belajová Viera, Fazekas Gabriella, Melega Mária, Mochnyánszky Irma, Pásztorová Emília, Tarčáková Júlia és Zupko Margit részesült a kedves figyelmességben.
Az édesanyák köszöntése Bodollóban
Csütörtökön délután, 2009. május 14-én, az idei Anyák Napja alkalmából a bodollói óvodások és a bodollói Búzakalász Asszonykórus köszöntötték a község édesanyáit és nagymamáit a helyi kultúrház nagytermében, megköszönve mindazt a szeretetet és gondoskodást, amellyel születésünk óta elhalmoztak bennünket. Mint ismeretes Bodolló kisközség közigazgatásilag Szepsihez tartozik. A műsorban fellépett Motyka Ildikó, mesemondó, a Tompa Mihály Országos Próza- és Szavalóverseny többszörös győztese, és két lánya, Klaudia és Ildikó. Az ünnepi műsort ugyancsak Motyka Ildikó vezette, aki jelenleg a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány alkalmazottja. Az egybegyűlteket és az édesanyákat elsőként üdvözölte és köszöntötte Köteles László, parlamenti képviselő, a Csemadok Alapszervezet elnöke. A kisóvodások is szívhez szóló meleg szavakkal, versekkel és énekekkel köszöntötték a gyermekeiket féltő szeretettel nevelő édesanyákat és a megtört, de fáradhatatlan nagymamákat. A műsor végén Király Tamás, városi képviselő köszönte meg fáradozásukat a műsor szervezőinek – az óvónőknek, az óvodásoknak, az Asszonykórus tagjainak, a további fellépőknek és a műsorvezetőnek.
A Korál együttes története
Pénteken este, 2009. május 15-én, a magyarországi Korál együttes egykori sikertörténetet mutatta be Meszlényi Tamás, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium informatika tanára multimediális előadásában, a VMK F-klubjában. Homok a szélben…, avagy ki mondja meg, dalaimból mennyi marad? Közismert, hogy a magyarországi Korál zenekar egy olyan 30 éves hazai zenekar, amely az egyik legnagyobb zenei múlttal és népszerűséggel rendelkező egykori „supergroup”, a Taurus és Radics Béla gitáros kőkemény-rock zenei világát ültette át és vitte tovább szelídebb lírai, melodikusabb vonalon. A Korál volt Magyarország első romantikus keményrock-zenekara. Olyan korszakban, olyan muzsikával és összeválogatott tehetséges muzsikusokkal lépett színre, mely az ellenlábasok számos hadjárata ellenére is biztosította számára a sikert. A Korált és vezetőjét, Balázs Fecót rajongói és saját boldogságukat váró fiatalok tízezrei ünnepelték szerte az országban és annak határain kívül is. Ki ne emlékezne a Kiűzetés a paradicsomból, a Kőfalak leomlanak, a Homok a szélben, a Ne állj meg soha, vagy a Maradj velem, szöveg- és dallamvilágára? Ha mégse, most itt volt az újabb alkalom. Csak hát kevés érdeklődő volt kíváncsi a régmúlt idők magyarországi zenevilágára, a közismert dallamokra, a közkedvelt slágerekre, kevesen jelentek meg a multimediális előadáson. Sajnálatos tény, hogy a külföldi és a magyarországi zenekarok és együttesek sikertörténeteit bemutató multimediális előadásokon évről-évre kevesebb és kevesebb érdeklődő vesz részt. Bizonyára nincs érdeklődés, és a fiatalok sem igénylik az effajta jellegű előadásokat.
Felvidék Ma, Zborai Imre
Képek a képgalériában ITT.
