Hosszan tartó súlyos betegség után, életének 87. évében, hétfő hajnalban elhunyt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az MTI-vel.
A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti. Csoóri Sándor életében a nemzet lelkiismerete volt – fogalmaz az MTI-hez eljuttatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ. „Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” – áll a dokumentumban, kiemelve: Csoóri Sándor „az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra, „végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján”.
Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.
Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette – erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik -, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.
Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben, 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben neki ítélték a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.
A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását – olvasható a közleményben.
Duray Miklós: Felépül-e az új nemzedék?
„Hátborzongva vártuk már hónapok óta a hírt, hogy Csoóri Sándor befejezi földi pályafutását. Most már szomorúan és a kilátástalanság ködében tapogatózva mondhatjuk: megszűnt a földi léte a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődő 20. századi sora utolsó képviselőjének is” – fogalmazott a gyászhírre reagálva Duray Miklós felvidéki politikus, közíró. „Felépül-e az őket követő új nemzedék? Biztosan bekövetkezik, lehet, hogy első sarját már bölcsőben ringatják, talán a közelünkben. Addig azonban ne nyugodj békében, míg nem győződsz meg arról, hogy él és dolgozik a folyamatosság.”
A leírt szó is tett – emlékezik Csoóri hitvallására Szentmártoni János
A nemzet költőjét becsültük Csoóri Sándorban, halála óriási veszteség, és hatalmas hiányt hagy maga után – fogalmazott az MTI-nek Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke.
„Metaforákra épülő, egyszerre szürreális és realisztikus, lélektani és közéleti kérdéseket is boncolgató költészete nagyon sokunk számára követendő példa volt már fiatal korunkban is” – fogalmazott Szentmártoni, aki szerint Csoóri Sándor azon költők közé tartozott, akik azt vallják, hogy a leírt szó is tett.
„A tettek embere volt, hitt a leírt szó erejében, és ezt próbálta kivetíteni az élet minden területére ahhoz, hogy kulturális és morális értelemben is egy jobb országot, egy jobb nemzetet építsen” – hangsúlyozta. Megjegyezte: Csoóri Sándor örökének vannak folytatói a fiatalabb nemzedék alkotói között is.
Jókai Anna: „Felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért határon belül és kívül egyaránt”
Csoóri Sándor magyarság melletti kiállását hangsúlyozta Jókai Anna Kossuth-nagydíjas írónő. Hozzátette, Csoóri „nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején”.
„Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni” – jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a „magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával”.
Temetése szeptember 21-én, szerdán 15.00 órakor lesz az Óbudai temetőben.
(MTI/Felvidék.ma)
