A speciális bankadó csökkentése kedvezőbbé teheti a hosszú lejáratú hiteleket. Három éven át a pénzügyi terület volt az, amelyből az állam a legtöbbet ki tudta préselni. Speciális bankadón keresztül évente több tízmillió euró került az állami költségvetésbe.
A speciális bankadó terén fordulat következett be, miszerint jövő évtől csak feleannyi összeget kell a bankoknak az államnak juttatni speciális bankadó formájában.
A gyakorlatban ez annyit jelent, az ügyfelek betétjeiből az állami költségvetésbe az eddigi 0,4 százalék helyett 0,2 százalékot juttatnak, ami átszámítva 90 millió euróval alacsonyabb összeget jelent.
A csökkentésre egyszerű a magyarázat. Ezidáig a bankok az államkasszába speciális adó formájában fél milliárd eurót juttattak, ami olyan törvény általi határérték, amely után engedmény, csökkentés jár, adott esetben az eddig térítendő összeg felére is csökkenhet. A pénzügyi tárca jelezte, számoltak az intézkedéssel.
A változtatást a lakosok pénztárcája is megérezheti. Egynéhány banki intézmény már hangot adott annak, hogy idővel kedvezőbbé tehetik a hiteleikhez való hozzáférést.
„Csökken a hosszú lejáratú kötvényekre eső adóteher, amellyel a bank a hosszú lejáratú hiteleit finanszírozza”, erősítette meg a Hospodárske Noviny gazdasági napilapnak Elena Kohútiková, a VÚB vezérigazgatója.
Maroš Ovčarik, a „Finančná hitparáda” internetes portál elemzője hasonlóan érzékeli a várható fordulatot. Véleménye szerint éppen az elvezetések miatt nem lehetett eddig kedvezőbb feltételekkel járó hosszú lejáratú hitelhez jutni. „Az elvezetés mértéke olyan magas szinten volt, hogy a bankok kénytelenek voltak áthárítani az adott terhet a hitelekre, említette Ovčarik. Szlovákia ezidáig a bankokat sújtó adóterhelések nagysága terén az európai országok élmezőnyében szerepelt.
Robert Fico kormányfő szankcióval fenyegette meg a bankokat abban az esetben, ha az adóterhelést beépítik a banki szolgáltatások illetékeibe.
A Szlovák Nemzeti Bank, amely a kereskedelmi bankokat ellenőrzése alatt tartja, viszont eddig nem sújtotta egyik bankot sem büntetéssel.
„Az ellenőrzési folyamatok során nem tapasztaltuk a speciális bankadóval összefüggő banki illetékek emelkedését”, fejti ki Martina Solčányiová, a nemzeti bank szóvivője.
A szlovákiai bankok már hosszú ideje kritikus véleménnyel vannak a speciális bankadó bevezetését illetően. Azt kifogásolják, hogy a speciális bankadó mértéke nincs a hazai pénzügyi piac nagyságához igazítva.
A bankadó bevezetésekor a hazai pénzügyi szektorhoz viszonyítva 8-10-szer nagyobb értéket mutatott a többi, hasonló adót bevezető ország adómértékéhez képest”, állítja Zuzana Murcko, a Szlovák Bankszövetség szóvivője. A bankszövetség szerint ezen a téren jövőre is csúcstartók maradunk.
A következő speciális bankadó-csökkentés 2017-től várható, ugyanis ekkorra érik el a bankok a 750 millió eurós speciális adóbefizetési határt. Amint az államnak befizetett speciális bankadó összege eléri az egymilliárd eurót, a bankok elfelejthetik a speciális bankadót, amire várhatóan csak 2021-ben kerül sor. A pénzügyminisztérium megerősítette, hogy a szabályokon egyelőre nem kíván változtatni.
A speciális bankadó mértékének csökkentése viszont a bankok számára még nem ad okot derűlátásra.
A bankok még idén kénytelenek újból téríteni a kötelező elvezetést a Vagyonvédelmi Alapba, amitől eddig a kormány a speciális bankadó bevezetéséből adódó lehetséges negatív következmények által eltekintett.
„Ehhez társul a 2016-os évben az eurozónán belüli egységes bankszanálási mechanizmusba történő befizetés, ami a speciális bankadó csökkentését jelentős mértékben helyettesítheti”, teszi hozzá Kohútiková.
A jövő évben bevezetésre kerülő speciális bankadó-csökkentést a bankok jó néven veszik, viszont ez még nem veszi le a pénzügyi intézmények válláról a teher nagy részét.
HNonline.sk, HCS, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40942,30709,30681″}
