A Pátria Rádió Hétről hétre című műsorának november 8-án Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője volt a vendége, akivel D. Kovács József műsorvezető-szerkesztő a luxemburgi adóbotrányról, az uniós költségvetésről és a munkaerő szabad mozgásáról beszélgetett.
„Biztos, hogy kuriózumként is felfogható mindaz, ami Juncker úr körül történik, tény viszont, hogy az első lépései szimpatikusak voltak számomra” – jelentette ki Csáky a luxemburi adóbotrány kapcsán, amely során Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnökének szavahihetőségét is megkérdőjelezték. Juncker pénzügyminiszterként, majd miniszterelnökként 24 éven át felügyelte a nagyhercegség adóügyeit, most azonban azt ígéri, a bizottság Luxemburg ellen is hajlandó fellépni. Csáky szerint az az önkritika azonban, amit az inagurációs beszédében a bizottság új elnöke megfogalmazott, amiről tulajdonképpen nem is tehet, miszerint az Európai Unió elveszítette a rugalmasságát, túl bürokratikussá vált, és az emberek nem érzik, hogy az övék lenne, illetve az, hogy kijelentette, ezen változtatni kell, s hogy a bizottsága új dinamikát akar mindebben hozni, mindenképpen szimpatikus.
Az uniós költségvetés kapcsán a képviselő megjegyezte, a színfalak mögötti viták a játékszabályok betartását illetően eléggé lebénítják most az Európai Uniót. Csáky szerint tekintettel arra, hogy az idei költségvetési teljesítésekkel kapcsolatban vannak némi eltolódások, a jövő évi költségvetési törvényt pedig ennek vonatkozásában kellene elfogadni, nem biztos, hogy erre decemberben sor kerül. „Az a veszély fenyegeti most az uniót és lényegében mindannyiunkat, hogy ha december végéig nem lesz költségvetés, akkor azokat az új programokat, amelyekre mindnyájan várunk, például a fiatalok munkahelyteremtésének programját, amelyhez 300 millió eurós kezdőcsomagot akart az Európai Bizottság hozzácsapni, vagy az infrastrukturális beruházások kiterjesztésének, illetve akár a high-technológiák bevezetésének a programjait nem fogjuk tudni januártól megvalósítani, ha novemberig nem születik megegyezés” – fogalmazott az EP-képviselő.
Mint mondta, a britek most is a kerékkötők, a brit gazdaság ugyanis az elvárásoktól jobban teljesített gazdasági téren, ami azt is jelenti, hogy miután az uniós hozzájárulást százalékban határozzák meg, a többletbevételből az unió számára is többet kellene befizetni, s ez forradalmat okozott Nagy-Britanniában. „Cameron miniszter úr kijelentette, szó sem lehet erről, legalább is nem olyan mértékben, amint azt az Európai Unió és az Európai Statisztikai Hivatal meghatározta. Ezért blokkolnak a britek most mindenféle döntést” – mondta Csáky hozzáfűzve, jelenleg mindez lényegében még csak a színfalak mögött játszódik, itt-ott van csak némi mediális lecsapódása mindennek. „Ha azonban november végéig-december elejéig nem történik előrelépés, akkor valószínűleg nagyon hangos perpatvar lesz ebből az Európai Unióban” – fogalmazott Csáky.
De Nagy-Britannia a munkaerő szabad mozgása szempontjából is mérgesíti az unió vezetését. Ennek kapcsán Csáky elmondta, szerinte Nagy-Britannia valamiféle óriási repülőgép-anyahajónak képzeli magát Amerika és Európa között, Amerikának például a legszorosabb szövetségese biztonságpolitikai szempontból is, s a britek gondolatban, lélekben még mindig a nagy Commonwealthben, a Nagy Brit Birodalomban élnek, amely fölött a mondás szerint sohasem nyugszik le a nap. „Valószínűleg ez a gondolkodásmód is okozza, hogy kicsit ezt a „kint is vagyok, bent is vagyok” játékot játsszák” – vélekedik az EP-képviselő.
Az Elnökök Tanácsának e heti ülésén, amelyen Csáky is részt vett, szintén elhangzott, hogy jó lenne a britekkel minél hamarabb megegyezni, valamint jó lenne az is, ha a britek is tisztáznák, mit is akarnak. Az ülésen jelen volt az Európai Tanács leköszönő elnöke, Van Rompuy úr is, akinek Csáky szerint az egyik szélsőséges brit képviselő meg is köszönte, hogy ilyen nyomást fejtenek ki Nagy-Britanniára, mert ezzel Nagy-Britanniát szorítják ki az Unióból, ami nekik, euroszkeptikusoknak csak megkönnyíti a munkájukat.
„Tehát tényleg kiszámíthatatlan folyamatok is beindulhatnak, és senkinek nem lehet érdeke, hogy az Európai Unió egy nagyon fontos és jól működő országa, Nagy-Britannia, kilépjen az Unióból” – mondta Csáky hozzáfűzve, egy brit egyetemi tanárokból álló szakértői csapat tényekkel bizonyította, hogy a közép-kelet-európai országokból érkező bevándorlók több pénzt hoznak Nagy-Britanniába, mint amennyit a szociális rendszeren keresztül elvinnének. Azaz Nagy-Britannia gazdaságilag jól járna ezzel, csak bizonyos néprétegeket, főleg a munkanélkülieket hergel fel ezzel.
„Valaki azt mondta azonban már korábban, hogy az Európai Unió eddigi történelme a válságok története volt, és az európai menedzsment arra van, hogy ezeket a válságokat valamilyen módon kezelje” – zárta Csáky hozzáfűzve, bízik benne, hogy ezek a válságok valamilyen módon megoldódnak, és biztos benne, hogy Európa megy tovább, nem utolsó sorban azért is, mert senki sem tud más alternatívát mondani.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49802,49740,49711,49597″}
