Lassan, de biztosan mindenütt észrevehetővé válik, hogy akadozik a világgazdaság elsőszámú motorja. Az amerikai bankárok által gondatlanságából kirobbant pénzpiaci válság kísérőjelenségei szerdán reggel a tokiói tőzsdén okoztak ismét pánikhangulatot.
A befektetők menekülésszerűen igyekeztek megszabadulni különböző részvényeiktől, aminek következtében a japán értékpapírpiac elképesztőt zuhant. Két moszkvai tőzsdén pedig a nyitás után alig fél órával felfüggesztették a kereskedést. A Nagy-Britanniát ért csapások mellett azonban mindez csekélység. Gordon Brown miniszterelnök kormánya ma reggel elképesztő nagyságú – 250 milliárd font értékű, részleges államosítást is tartalmazó bankmentő programot jelentett be.
A történtekre az amerikai és az európai központi bank példátlan mértékű alapkamat-emeléssel reagált, s példájukat a brit, a kanadai, a svájci és a svéd jegybank is követte.
Hogy mi idézte elő a dominó-effektust, arról megoszlanak a vélemények. Christin Lagard francia pénzügyminiszter szerint amerikai kollégája, Henry Paulson a fő vétkes, mert tétlenül végignézte egy olyan nagy múltú bank összeomlását, mint a legendás hírű Lehman Brothers. Későn jött tehát a mentőcsomag, amire – a jelek szerint – az Európai Uniónak is nagy szüksége lenne. Párizs egy összeurópai garanciaalap létrehozásában látja a megoldást, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója pedig a szolidaritás elvén nyugvó, összehangolt lépések fontosságát hangsúlyozza. Máskülönben elkerülhetetlenné válik az életszínvonal zuhanásával és a munkanélküliség növekedésével kísért globális gazdasági válság. Ennek veszélyét pedig a szlovák kormányzat is tudatosítja, bár szerinte a mi helyzetünk korántsem olyan aggasztó, mint a nyugati országoké.
Robert Fico jóslata alapján a jelenlegi krízis legfeljebb egy, egy egész két tized százalékkal lassíthatja le a szlovák gazdaság fejlődésének ütemét. De azért ennél borúlátóbb előrejelzések is vannak.
A miniszterelnök nem zárja ki, hogy érhetik kellemetlen meglepetések Szlovákiát, de a kilátásaink jók. Hiszen a hazai bankszektor egészséges, és az Európa-szerte irigyelt termelési mutatók is növelhetik a biztonságérzetünket. Ki tudja, miért gondolják másképp az egyes pénzintézetek elemzői, akik a kormányfőnél jóval csekélyebb, mindössze 3-4 százalék körüli növekedést vetítenek elő.
A kellemetlen meglepetések elkerülése céljából hozott ,, preventív ,, intézkedésként értelmezhető a kabinet mai döntése is. A miniszteri testület más uniós országok példáját követve 100 százalékosra növelte a bankbetétek védelmét.
„Három variáns közül választhattunk, mi pedig az EU pénzügyminisztereinek tegnapi ajánlását követve a betétek teljeskörű garanciája mellett döntöttünk” -nyilatkozta a kihelyezett kormányülést követő sajtótájékoztatón Robert Fico. A javaslatról gyorsított legiszlatív eljárás keretében dönt majd a parlament.
Csak elővigyázatosságból hoztunk ilyen intézkedést – állítja a tegnapi kormánydöntésről Robert Fico. A miniszterelnök szerint a 100 százalékos bankbetétvédelmet szavatoló jogszabály csupán egy gesztus. ,,A döntéssel annak az ajánlásnak igyekszünk eleget tenni, amelyet az uniós országok pénzügyminiszterei fogalmaztak meg keddi tanácskozásukon” – hangsúlyozta Robert Fico jelezve azt is, hogy a szerinte egészséges hazai bankszektort semmiféle veszély nem fenyegeti, vagyis feltehetőleg arra sem lesz szükség soha, hogy a csődbe jutott szlovákiai pénzintézetek ügyfeleit az állam kártalanítsa.
A gazdasági szakértők azt kívánják a miniszterelnöknek, legyen igaza, arról azonban nincsenek meggyőződve, hogy helyes döntés volt teljes körű fedezetet vállalni a bankbetétek fölött. Marián Jusko, a jegybank korábbi elnöke szerint az intézkedés a hitelkamatok növekedését és az egyébként is csekély betéti kamatok további csökkenését vonhatja maga mödött, hiszen a döntés a bankokra jelentős anyagi terheket ró. Erre figyelmeztet Ivan Mikloš expénzügyminiszter is, aki egyenesen ostoba lépésnek nevezte a kabinet tegnapi döntését.
Meglepetésként hatott a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom mai állásfoglalása, amely szerint a néppárt csak abban az esetben hajlandó támogatni az indítványt a parlamentben, ha az állam részben vagy teljesen átveszi ezeknek a pénzintézeteknek a részvényeit. Azaz, már nálunk is szóba került az esetleges államosítás.
Sidó H. Zoltán szakíró azon a véleményen van, hogy nálunk a gazdasági, pénzügyi helyzet ugyan nem, de a külföld nyomása szükségessé tette a bankbetétek fölötti garancia növelését.
Felvidék Ma, Pátria, r,
