A bérek évközi emelkedése átlagosan majdnem elérte a 6 százalékot, de vannak olyanok is, akinek kétszeresére nőtt a fizetésük. Szlovákia polgárainak bérei gyökeresen eltérőek. Amíg egy takarítónő alig 400 eurót keres, egy légiforgalmi irányító majdnem 5 ezer eurós fizetésnek örülhet. A szlovákok 71 százaléka azonban 1000 eurót sem keres.
A Postabank Statisztikai Hivatal adataiból kiinduló elemzése szerint a tavalyi évben a bruttó átlagbér 964 euró volt. 2013-tól így a 2014-es évközi béremelkedés 5,7 százalékos volt. A legjobban fizetettek éppen a már említett légiforgalmi irányítók, aki tavaly átlagosan bruttó 4992 eurót kerestek. De más ágazatokban is vannak jól keresők. „A tavalyi év során négyszámjegyű bruttó havi átlagkeresettel a Statisztikai Hivatal által Szlovákiában kimutatott összesen 366 foglalkozásból 126 egyéb ágazatban is találkozhattunk” – jelentette ki a Postabank elemzője, Dominika Ondrová.
Ám a két- vagy több ezer eurós királyi fizetésnek csupán a polgárok öt százaléka örülhet. A legjobban fizetettek közé tartoznak a jogászok, orvosok, kereskedelmi képviselők, de a rendőrök is, vagy a számvitel terén dolgozó szakemberek. Négyszámjegyű fizetése azonban csak a szlovákok egyharmadának van. Csupán a dolgozó emberek 29 százalékának a fizetési szalagján volt 2014-ben több mint 1000 euró. „Ezek kétharmada azonban nem keresett többet 1500 eurónál” – mondta Ondrová.
Tíz szlovákiai polgárból hét azonban ezer eurót sem keres. Ez azt jelenti, hogy a többség még az átlagbért sem közelíti meg. Sőt, vannak, akiknek évközi összehasonlításban csökkentek a béreik, például a tűzoltóknak, a tanítóknak vagy az autóbusz-, illetve a villamosvezetőknek. „Ezekben az esetekben a bruttó bér átlagon alul mozgott, 880-944 euró közt” – fűzte hozzá Ondrová. A ranglétra aljára kerültek azok az emberek is, akiknek a szolgálatait nap mint nap igénybe vesszük – a szakácsok, pincérek, de az árurakodók, takarítónők, háztartási alkalmazottak és beteggondozók is. Ezek bérei nem érték el a bruttó 430 eurót sem.
Ondrová szerint a bérek jövőre is emelkednek, mintegy 2,1 százalékkal. Sőt, állítólag nemcsak a béremelkedések által, hanem az árstagnálás következtében is több juthat a pénztárcánkba. Az infláció következtében az árak inkább csökkennek, illetőleg néhány területen csak enyhe emelkedés lesz. Egyelőre csökkenő tendenciát mutatnak az üzemanyag- és az energiaárak, s az alacsonyabb kőolajár alacsonyabb költségeket jelent a szállítóknak is.
Több mint valószínű azonban, hogy ez nem marad így, azaz az árak újra növekedni fognak. A 2013-2014-es évek összehasonlításában egy százalékkal növekedett a termelékenységünk. A bérek azonban 5,7 százalékkal – azaz több mint ötszörösével növekedtek. Ez a különbség szokványos körülmények közt az inflációban tükröződik – azaz a magasabb árakban. Jelenleg azonban a szlovákiai gazdaság jól megy, mi több, az említett alacsony nyersanyagárak lenyomják az infláció növekedését. Annak ellenére, hogy a termelékenység növekedése messziről sem haladja meg a bérköltségeket (ezek 2,4 százalékkal növekedtek).
Ondrová szerint az elmúlt 15 évben a bérek nálunk szinte a teljes időtartam alatt gyorsabban növekedtek, mint az árak. Logikusan tehát, hogy többet megengedhetnénk magunknak, de ez nem így volt. Ebben természetesen szerepet játszott a bizonytalan gazdasági helyzet (például Görögországban), s hogy a szlovákiai polgárok aggódtak a jövőjükért. „Például az év első negyedében korlátozták a befektetéseiket, és növekedtek a banki megtakarításaik” – fogalmazott Ondrová. Az alacsony kamatok sokakat lakáshitelek felvételére ösztönöz, így a háztartások bevételeinek nagy része – a fogyasztás rovására – a pénzintézetekbe vándorol.
Az alacsonyabb fogyasztásért azonban az Európai Központi Bank is hibáztatható, amely olcsó pénzekkel dotálja a piacot. Ez azonban többnyire ellenkezőleg sül el – alacsonyabb árak esetén az emberek az esetleges további csökkenésre várva kevesebbet költenek. És az elemző szerint a java még hátra van. „A mennyiségi lazítás, amely az áremelkedést elindítja az eurózónában, csak rövid ideje van gyakorlatban ahhoz, hogy érezhető legyen” – fogalmazott Ondrová.
Ezen kívül itt van még Kína kérdése, a globális gazdaság és az eurózóna gazdasági fejlődése, ami a miénkbe is visszavetül. „A gyenge euró hatása és a kereslet nyomásai az elkövetkező időszakban fokozatosan hatást gyakorolnak az árakra, és lassan felfelé nyomják azokat” – fűzte hozzá.
Bár a szlovákiai polgárok bérei növekedni fognak, a nagy számú kölcsönön (egy átlagos szlovák 5,5 ezer eurós kölcsönnel rendelkezik a bankokban), a jelzáloghitel-fizetésen kívül növekvő árak is várnak ránk. S ehhez további csomagok is hozzájárulnak – növekednie kell ugyanis a minimálbérnek is. Ennek 380 euróról 400 euróra való megemelése 5,3 százalékos növekedést jelent (ami még mindig többszöröse a termelékenységünk növekedésének). És a 400 eurós minimálbér már több, mint amennyit például átlagosan a beteggondozók keresnek, akiknek a munkája ennek következtében szintén megdrágul.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56086″}