Az Európa Tanács (ET) Kisebbségi Keretegyezményének betartását felügyelő szakértői bizottság járt Pozsonyban, ahol a törvényhozás épületében találkoztak a szlovákiai állami és pártküldöttségekkel. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) küldöttségével folytatott eszmecserén kiderült, a szlovákiai helyzet több pontban is ütközik a kisebbségi keretegyezménnyel.
Az ET küldöttségét Alan Philips (Nagy Britannia) vezette, a bizottság tagjai közül Pozsonyba érkezett még Georgi Meladze (Grúzia) és Ilze Brands-Kehris (Lettország), illetve a bizottság koordinátora, Eva Konečná is. A négytagú ET-delegációval folytatott eszmecserén a Magyar Koalíció Pártja szintén négytagú küldöttsége tárgyalt, köztük Csáky Pál elnök és Berényi József elnökhelyettes is, valamint a párt külügyi titkárai.
Szlovákia már harmadízben juttatta el az Európa Tanácshoz a kisebbségi keretegyezmény teljesítéséről szóló jelentést, az Európa Tanács bizottsága most ezt „monitoringozza”, azaz a szlovákiai jelentés tartalmát ellenőrzi.
Az MKP és az ET-bizottság tagjai részletesen, pontról pontra áttekintették a kisebbségi keretegyezmény szlovákiai betartásának a helyzetét. Összesen 18 pontról van szó, melyek főleg az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatosak. Bara Zoltán MKP-külügyi titkár tájékoztatta portálunkat, hogy az MKP-küldöttség tagjai rámutattak, a már korábban elfogadott sajtótörvény mellett (mely a szólás- és sajtószabadsággal ütközik) a módosított nyelvtörvény sincs összhangban a kisebbségi keretegyezménnyel. További gondot jelent, hogy Szlovákiában az emberi jogokkal kapcsolatos ügyek kivizsgálása is késedelmet szenved, erre konkrét példa Malina Hedvig évek óta húzódó ügye. De szó volt a Szlovákiában tapasztalható diszkriminatív intézkedésekről, és a Pátria Rádió helyzetéről is. Elhangzott, hogy Szlovákia az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlásainak sem tett eleget, a kisebbségi és az emberi jogok tekintetében pedig 2006 óta folyamatosan romlik a közhangulat.
Az Európa Tanács bizottságának tagjai afelől is érdeklődtek, hogy a szlovák állam milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy azokban a községekben, amelyekben egy kisebbség a lakosság lélekszámának több mint 20%-át adja, az állami hivatalokban – a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény szellemében – a kisebbség nyelvén folyó ügyintézés is megvalósulhasson. Ugyanis mint kiderült, a szlovák állami jelentésben erről nem esett szó.
Felvidék Ma
