Prágai ismerősömtől kaptam egy érdekes elektronikus levelet. A Lidové Novinyban közölt Stefanos Mannos-interjút, melyben a görög közgazdász, politikus, többszörös miniszter a görög államcsődöt előidéző tényezőkről beszélt. Mivel tanulságosnak tartom, és a beszélgetésben emlegetett jelenségek, ha nem is nagyban, de egyre jobban érezhetők a jelenlegi szlovákiai kormány ténykedésében is, összefoglaltam annak lényegét.
A görög kormány megrögzött igyekezeteinek egyike, hogy szavazatszerzés érdekében kész a polgárait bármi áron foglalkoztatni. A tipikus görög fiatal vágya, hogy állami hivatalnok legyen, mert amint megszerzi állását az állami szektorban, azonnal véglegesítik, a nyugdíjkorhatár elértéig nem bocsátják el. A véglegesítés az első munkanaptól érvénybe lép annak ellenére, hogy a próbaidő hat hónap, de a próbaidő letelte után még senkit nem bocsátottak el. Biztosítva van a nyugdíjkorhatár elértéig a fizetése, élete végéig a nyugdíja. Elhalálozása esetén a nyugdíj a feleséget illeti. Amennyiben az elhunyt hajadon lányokat hagy hátra, akkor ők is állami nyugdíjat kapnak.
Az állami hivatalnok garantált munkahelye az alkotmányban van rögzítve. Igaz, hogy az alkotmány megengedi a munkahely megszűnését az állami szektorban, de munkahelyet alapvetően nem szüntetnek meg, s ha mégis, akkor óriási végkielégítéssel. Emellett az állami szférában a kereset a 2,5-szerese a versenyszférában szokásosnak.
Az állami szektorban alkalmazottak legnagyobb csoportját a pedagógusok teszik ki. Görögország az első- és másodfokon négyszer több pedagógust foglalkoztat, mint Finnország. Papandreu görög kormányfő ugyan kiadáscsökkentésről beszél, ám kijelentette, hogy hétezer új pedagógus léphet munkába, akkor, amikor már most talán nyolcvanezerrel több a pedagógus, mint amennyire szükség lenne. A létszám fölötti pedagógusok is megkapják bérüket, bár nem dolgoznak. Taxiznak, az idegenforgalomban dolgoznak, vagy délutánonként magán pótórákat adnak a gyengébb tanulóknak. Fizetség ellenében. Így két fizetést kapnak.
A Görög Központi Banknak háromezer alkalmazottja van, annak ellenére, hogy az euróövezetben a központi nemzeti bankok helyett a munka dandárját a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank végzi. A Görög Központi Bank munkáját 200 – 300 alkalmazott is elvégezné.
Az állami szektorban túlfoglalkoztatás van. Például a görög parlament alkalmazottainak száma – jobboldali kormányzás ellenére – az elmúlt öt év alatt a kétszeresére nőtt, míg a képviselők száma nem változott. A fő bajt nem is a létszámfelesleg okozza, hanem az, hogy az alkalmazottak 16 havi bért kapnak. A 15. és 16. bér adómentes.
Érdekes megoldások voltak 2003-ban a görög állami légitársaságnál is. Az alkalmazottak száma kétszerese volt a más országok állami légi társaságainál szokásos létszámnál. A tengeren túlra repülő pilótáknak kötelezően három éjszakát kellett eltölteniük a célállomás szállodáiban, hogy ne legyenek szem előtt. Öt évig tartott a fölösleges kiadások csökkentése. Érdekes végeredménnyel. A felesleges pilóták otthon üldögélnek 14 ezer eurós havi fizetéssel. A telekommunikációs cégnél az elégséges 12 000 alkalmazott helyett 25 000 embert alkalmaznak, ami csökkentette az állami cég versenyképességét a magántársaságokkal szemben. A helyzetet a kormány úgy oldotta meg, hogy az önként távozó alkalmazottak 200 ezer eurós végkielégítést kaptak.
A görög törvény szerint a magánszektorban az elbocsátott alkalmazott minimális végkielégítésének összege 24 havi fizetés. Az állami szektorból elbocsátott alkalmazottak végkielégítésként 74, néhány esetben 100 havi fizetés összegét kapják.
(Stefanos Mannos javaslatait a görög válság enyhítésre egy következő részben ismertetjük.)
Ki Stefanos Mannos?
Stefanos Mannos 1939-ben született. A görög közélet ismert személyisége. Gépészmérnöki végzettsége van, harwardi MBA oklevéllel rendelkezik. A görög parlamentbe először a jobboldali Új Demokrácia színeiben került még 1977-ben. Öt ízben volt miniszter. A nyolcvanas évek elején ipari miniszterként a görögországi privatizáció úttörője volt.1988-ban Mannost kizárták az Új Demokrácia pártjából. Egy évvel ezelőtt megalapította Drasi nevezetű liberális pártot.
Az LN nyomán: ATA, Felvidék Ma
