Az 1848-49 forradalom és szabadságharc gömöri eseményeit taglalta Kardos László helytörténész a Rozsnyói Szalonban március 18-án. Beszélgetőtársa és kérdezője e témában Palcsó Zsóka, az est házigazdája volt.
1848 szele Rozsnyót is megérintette, március 26-án népgyűlést tartottak, a városháza nagy fényekben égett. Az akkori városbíró irányítása alatt augusztusban 200 fős nemzeti őrség jött létre. Az első nagy ütközetre a Kassa melletti Budaméren került sor. Egy század honvédség és nemzetőr vett benne részt. Írásos dokumentumok az 1876-ban megjelent Rozsnyói Híradóban szóltak erről, ahol azt is megemlítik, hogy a Krasznahorkai várágyúk is részt vettek a csatákban, ezek 1875-ben kerültek vissza a várba. Említést tett továbbá a Murányi csatáról, amely 1849. február 25-én zajlott, ennek négy rozsnyói áldozata volt. 1849 májusában Budavár bevételénél rozsnyói honvédek is elestek, a Szoroskő-csatában 1849. július 3-án szádalmási, hárskúti honvédek estek áldozatul, nekik Dernőn állítottak emléket. Július elején 12 ezer fős katonaság szállta meg Rozsnyót, 11 napig itt tartózkodtak, céljuk a város kiéheztetése volt. Túszokat szedve Dobsinára mentek, így felszabadult Rozsnyó. Akik eljutottak Világosig, a császári hadsereg katonáivá váltak és 10 év után térhettek haza. További elbeszélésében a helytörténész megemlítette, hogy Görgey csapata itt Gömörben Putnok és Tornalja alatt haladt el.
A gömöri történésekkel kapcsolatban több nagy személyiség neve többször is elhangzott. Almássy Bertalan, 1848 augusztusától a Gömör megyei alakuló mozgó nemzetőr zászlóalj parancsnokaként működött. A murányi származású Danielik József 1848 szeptemberétől szintén a Gömör megyei mozgó nemzetőrségi zászlóalj önkéntes hadnagya. A rozsnyói születésű Markó Jánost 1848 szeptemberében megválasztják a rozsnyói nemzetőrség hadnagyává, a schwecháti csatában és a környékbeli honvédő harcokban vesz részt, síremléke a rozsnyói sírkertben áll. Máriássi Móric berzétei földbirtokos a budaméri csatában vett részt, az oroszok bejövetelekor a gömöri védsereg főhadnagyaként harcolt. A kiegyezés után tanácsbírája lett a református egyházmegyének és főgondnoka a berzétei református egyháznak. Fekete márvány sírkő őrzi emlékét a berzétei temetőben. A gömörpanyiti születésű Szörcsey Antal a gömörmegyei önkéntes nemzetőrség hadnagyaként részt vett a schwechati csatában, majd főhadnagy a Lőcsén szerveződő Gömör-Szepesi honvédzászlóaljnál – Rozsnyón áll síremléke. Tóth Sámuel rimaszécsi születésű, Putnokon 1849. júliusában áll be Görgey seregébe honvédnek, a világosi fegyverletételig harcolt, sok évi bujdosás után tért haza.
A történelmi barangolásokat Kardos László helytörténésszel még meghittebbé tették Polgári Nándor gitár-kíséretes énekei, elhangzottak Kossuth nóták és megzenésített Ady versek.
Felvidék Ma, sze
