Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a MÁÉRT kétnapos plenáris ülése, amelyet minden résztvevő – köztük a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja – aláírt. A szlovákiai magyarság helyzete a 10. MÁÉRT-ülésen kiemelt figyelmet kapott.
A MÁÉRT Zárónyilatkozata rögzíti, hogy egyetértenek abban, hogy a 2011. január 1. óta a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára. A zárónyilatkozatban kitértek arra is, hogy elfogadhatatlannak tartják Szlovákiának az egyszerűsített honosítással szemben tanúsított, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, amelyek saját állampolgárai ellen irányulnak. Jelezték, hogy a magyar kormány és a magyar szervezetek valamennyi nemzetközi fórumon határozottan fel fognak lépni az ilyen és ehhez hasonló jogsértésekkel szemben.
Az MKP-küldöttségét vezető Berényi József a Kossuth Rádiónak nyilatkozva elmondta: „A Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovákiában folyik most a legkeményebben a nemzetállam-építés. Minden ami Magyarországról irányunkba, azaz a felvidéki magyrság irányába fogalmazódik meg, azt a szlovák politika hisztérikusan, előítéletekkel fogadja. Bármiről is legyen szó.”
A magyarországi választójogi törvény margójára Berényi megjegyezte: „A határon túli szlovákok szavazhatnak a szlovákiai parlamenti választásokon.Minden egyes politikai párt már az előző parlamenti választások kampányában videóüzenetet küldött a határon túl élő szlovákokhoz, hogy őrájuk szavazzanak, ráadásul úgy, ahogy itt Magyarországon is tervezik – postai úton. Tehát két oka is van annak, ami miatt nem kellene a szlovákiai politikának hisztérikusan reagálnia, ennek ellenére megteszik ezt. Ezzel is igazolom azt, amit korábban mondtam, nagyon komoly nemzetállam-építés folyik az országban. Nem véletlen, hogy a MÁÉRT-ülésén is legelőször Szlovákiával kezdtünk foglalkozni.”
Javíthatna ezen a helyzeten az MKP visszakerülése a parlamentbe? „Mindenképpen igen. a szlovák politika magyar kérdésekben nem a gesztusokra reagál, hanem az erőre. Sajnos a gesztusokat gyengeségként értékelik. Az MKP hiánya a parlamentből a szlovákok számára azt jelentené, hogy elfogyott az erő, a szlovákiai magyarság feladta, és részben Magyarország is visszavonuló félben van. A mi visszatérésünk az egyedüli útja annak, hogy ezeknek a kérdéseknek a megítélése Szlovákiában változzon” – mondta az MKP elnöke.
Berényi József mellett Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke vett részt a MÁÉRT-ülésén.
Duray Miklós személyében további felvidéki résztvevője volt a MÁÉRT ülésének, ő mint a MÁÉRT-alapító tagja kapott tiszteletbeli meghívót a szervezőktől.
A szlovák állampolgárságától megfosztott Boldoghy Olivér ügye is szóba került. Semjén Zsolt a jogsegélyszolgálattal kapcsolatban a sajtónak elmondta: „Mind a szlovákiai, mind az EU-fórumokon teljes jogsegélyt nyújtunk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy fizetjük az ügyvédeket és azokat a jogi képviselőket, akik a felvidéki nemzet- és honfitársaink érdekében lépni fognak. Ha a világ magyarsága kiáll Boldoghy Olivér és sorstársai mögött, az azért komoly erőt jelent. Ez az egész kárpát-medence magyarságát jelenti, az egész magyarországi politikai életet – beleértve az ellenzéket is -, továbbá a nyugati magyarságot.”
A Zárónyilatkozat továbbá üdvözli a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyarság Háza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozását, és rögzítik, hogy a támogatáspolitika átalakításának részeként elfogadják a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának kritériumrendszerét. Egyetértenek a kormány szándékával, hogy a támogatáspolitikában a normatív alapú, hosszú távra kiszámítható finanszírozást kívánja előtérbe helyezni a pályázati alapú, eseti támogatásokkal szemben. Támogatják továbbá egy hosszú távú Kárpát-medencei fejlesztési stratégia kidolgozását. Egyetértenek továbbá abban, hogy a nemzetpolitikai törekvések fontos céljának, a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradása legfőbb biztosítékának a különböző autonómiaformákat és önkormányzati modelleket tekintik.
Üdvözlik a kormány azonnali fellépését a szeptember 26-án, a szerb parlament által elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatban, s reményüket és elvárásukat fejezik ki, hogy a vajdasági magyarok számára megfelelő megoldás születik. Sajnálatukat és tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új egyetemi chartájának tervezete – az oktatási törvény előírásai ellenére – nem rendelkezik az önálló magyar nyelvű intézmények létrehozásáról. Reményüket fejezik ki továbbá, hogy Románia olyan területi-közigazgatási reformot hajt végre, amely nem érinti hátrányosan sem a tömbben, sem a kisebbségben élő magyar közösségeket. Üdvözlik a a csíkszeredai központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjának felgyorsulását.
Üdvözlik továbbá, hogy az ukrán minisztérium rendelete lehetővé teszi jövőre a magyar nyelvű felvételizést filológia szakra, és reményüket fejezik ki, hogy az ukrán állam biztosítja a kárpátaljai magyar közösség parlamenti képviseletét azáltal, hogy olyan egyéni választókörzetet alakít ki, amely egyesíti a többségében magyarlakta településeket. A felek egyben felhívják a figyelmet a 2011-2012-es népszámlálások eredményeinek fontosságára.
A tanácskozáson elfogadták a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégiát is. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes ebből kiemelte azt a passzust, amely szerint ha nemzetpolitikai szempontok és különböző szakpolitikák egymással ellentétbe kerül, akkor a nemzetpolitikáé az elsőbbség. Elfogadták, hogy Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) javaslatára 50 millió forintos kerettel külön jogsegélyalapot hoznak létre a nemzetpolitikai államtitkárságon.
Szabó Vilmos (MSZP) a sajtótájékoztatón azt mondta, felelősségteljes tanácskozásnak tekintik a Máértet. Bár sok kérdésben nézeteltérés van, nagyon fontos, hogy ha nemzeti sorskérdésekről van szó, törekedjenek a konszenzus kialakítására. Jelezte: felvetették igényüket, hogy a szakbizottságokban szakértőik jelen lehessenek, s mint mondta, a kormány nyitottnak mutatkozott erre. Utalt Kövér László házelnök előző napi felszólalására is, és azt mondta, hogy kijelentése az elmúlt húsz évről nagyon fontos volt.
Szávay István (Jobbik) azt mondta, maximálisan egyetértenek a nemzetpolitikai konszenzus fontosságában. „Az elcsatolt területeken élő magyar közösségeknek alapvető érdeke, hogy a legfontosabb kérdésekben konszenzus alakulhasson ki, és magyar politika és a parlamenti pártok egységesen lépjenek fel. A konstruktivitás a részükről megvan – jelezte.
A MÁÉRT tanácskozására a Felvidékről meghívást kapott a Magyar Koalíció Pártja (Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár megfogalmazása szerint a Most-Híd önmagát zárta ki az együttműködésből), Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, , Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség.
{iarelatednews articleid=”31262,31255,31251,31240″}
Felvidék.ma, kossuth Rádió, MTI, kormány.hu
