Zenei kategóriában idén a Misztrál együttes vehette át A Magyar Művészetért Díjat Gödöllőn, a Szentháromság templomban tartott koncertjükön. A díjat a a kuratórium elnöke Gubcsi Lajos adta át, a laudációt Sudár Annamária mondta.
„A szépnél már nem kell szebb, ha az a teljességben fogantatik és abban él, létezik. A teljesség pedig maga a szépség. Ilyen a Misztrál együttes zenei hangja, éneke, hangszerekből elővarázsolt szólamai. A Misztrál maga a harmónia, vers és zene tökéletes kifejezése. Ezért kapták a díjat, melyben zenei elődeik közé tartozik az elmúlt 25 évben például Szokolay Sándor, Vass Lajos, Dresch Dudás Mihály, Kocsis Zoltán, Miklósa Erika, Sebestyén Márta, a Muzsikás és a Kaláka együttes, vagy tavaly a munkácsi várban Varga Miklós, marosvásárhelyi gálánkon pedig Szabadi Vilmos. A magyar zene világhíre és hitet adó szépsége a Misztrálból is ered” – mondta Gubcsi Lajos.
„Nagyon örülünk a díjnak. Ezek azok a pillanatok, amikor egy pillanatra megállunk, majd megyünk tovább ugyanazon az úton. Nagyon köszönjük, ha vannak, akik úgy gondolják, hogy a munkánkkal a magyar művészet fennmaradását is szolgáljuk. Ezek olyan visszajelzések, amik segítenek tovább menni olyan időben is, amikor göröngyös az ösvény” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Török Máté, a Misztrál oszlopos tagja.
A Misztrál együttesnek Tóbisz Tinelli Tamás személyében felvidéki tagja is van. Tamás a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy nagy munkában vannak, hiszen Babits Mihály verseit zenésítik meg, s veszik lemezre. „Célunk, hogy Babits költészetét úgy mutassuk meg a zene nyelvén, hogy az befogadható legyen majd minden korosztály számára. Megtalálja benne magát a dacos kamasz és az irodalmat kedvelő nagyközönség is. Babits versei vesznek körbe minket az elmúlt néhány hónapban, s elmondhatjuk a készülő válogatásról, hogy egy olyan Babits Mihályt fogunk megmutatni, amire nem biztos, hogy számítanak” – nyilatkozták az együttes tagjai.
A Misztrál együttes mindig szívesen jön fellépni Felvidékre. A következő néhány hónapra nem kaptak meghívást erről a vidékről, de várják a felkérések. Szeptember 1-jén indult útjára a megújult misztral.hu honlapjuk, ott is sok szeretettel várják az érdeklődőket, ahol tájékozódhatnak az együttes munkájáról, előadásairól.
Szeptember 22-én, A Magyar Művészetért Díj átvételekor a kuratórium felkérésére Sudár Annamária előadóművész olvasta fel az általa írt laudációját, melyet alább teszünk közé:
„Szín a különség, különség az élet” (Babits Mihály) – a Misztrál együttesnek
„Jövőre immár tíz esztendeje lesz annak, hogy Huzella Pétertől egy addig ismeretlen együttes nevét hallottam: MISZTRÁL. Őket ajánlom – mondta. Nagyon tehetségesek. Ők a jövő. Irodalmi szerkesztőként kerestem versmegzenésítéseket egy munkához akkor.
Aztán ettől teljesen függetlenül versmondóként is összehozott a Misztrállal a sors: Balassi-Év. 2004. Közös fellépés: Úristen hogyan énekelnek! Honnan énekelnek? Honnan tudják már? A művészi formáról beszélek.Azt honnan tudják már… Mi történik? Ez itt most a teljesség. Te történsz, Uram.
S aztán számtalan koncerten, Misztrál-klubokban s Nagymaroson, a fesztiválon – tudom, sokak számára ugyanez az élmény: színes zenei köntösökbe öltöztetett versek ihletett interpretációja. Lelki közösség. A hiánytalanság felszabadító ereje. A versek és az együttes tagjai is: markáns, egymástól elütő színek, s együtt – a fehér fény, a teljesség.
A költészet a Misztrál zenéjével és előadásában ajtókat, ablakokat nyit ki kicsiknek és nagyoknak. Majd ötszáz éves Balassi-sorokat énekel általuk s velük az óvodás és a kamasz, s egy kilencvenen túli idős úr, aki korábban – mint mondja – egy lyukas kétfillérest sem adott volna az efféle modern zenéért, lelkesülten magyarázza, hogy milyen kár lett volna, ha nem hallotta volna a koncertet. S a versértő, a versolvasó is sokszor rácsodálkozik, hogy általuk hogyan szólal meg, nyílik meg jobban: mondjuk Dsida Nagycsütörtöke, Ady Párizsban járt az ősz című verse, Janus Pannonius Békéért című epigrammája vagy éppen Nagy LászlóVarjú-koszorú című költeménye.
A Misztrál tagjai a szűk ösvényen járnak. Azok közé az áldottak közé tartoznak, akik a szakadozó hajszálereket varrják össze. Áldottak. S fontos, hogy a szűk ösvényen járva tudatosítsák, amit Thomas Mann így fogalmazott meg a József és testvéreiben: „…hitvány babona azt hinni, hogy az áldáshordozók élete fenékig boldogság és merő gazdagság. Az áldás tulajdonképpen csak alapszíne lényüknek, amely bőséges fájdalmak és sorscsapások szövedékén mintegy aranyosan átcsillog.”
A Misztrál tagjai egyenként is egész estét betöltő, különböző színű előadók és szerzők: „Szín a különség, különség az élet”. Mostanában – olykor csipeszkedve a robosztus életmű soraihoz – épp Babits, a poeta doctus, a tudós költő verseit öltöztetik új, színes zenei köntösökbe.
Áldás legyen ezen a munkájukon is!”
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/09/35740_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/09/35740_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/09/35740_3.jpg” width=”125″ height=”200″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
Fotó: Orbán Domonkos, Merényi Zita
Felvidék.ma
