Václav Klaus cseh államfő január 19-én határozottan elítélte Karel Schwarzenberg külügyminiszter, államfőjelölt közelmúltbeli kijelentéseit a Beneš-dekrétumokról. Leszögezte: ezt sosem fogja neki megbocsátani.
Schwarzenberg csütörtökön a cseh televízióban azt állította, hogy az emberi jogok megsértésének minősíthető mai szempontok szerint a németek második világháború utáni kitelepítése Csehszlovákiából.
„Azt, hogy Schwarzenberg úr valami ilyesmit gondol, már régen tudom. Azt azonban, hogy megengedi magának, hogy véleményével a cseh elnökválasztási kampányban is fellépjen, nem vártam. Valószínűleg megszokta, hogy mindent megbocsátanak neki, de én ezt a kijelentését sosem fogom megbocsátani” – jelentette ki Klaus szombaton Prágában a Novinky.cz hírportálnak nyilatkozva, miután visszatért Lengyelországból, ahol a lengyel és a szlovák köztársasági elnökkel találkozott.
„Most tértem vissza Lengyelországból, a három elnök találkozójáról. Mind Lengyelországban, mind Szlovákiában ezeket a nyilatkozatokat és véleményeket teljes mértékben érthetetlennek tartják” – tette hozzá az államfő.
Arra a kérdésre válaszolva, mi következik Schwarzenberg kijelentéseiből Csehország és a cseh közvélemény számára, Klaus azt mondta: „A cseh közvélemény nem közömbös és nem is lehet közömbös a háború utáni elrendezés megkérdőjelezése iránt. Külügyminiszterünk kijelentései a cseh elnökválasztási kampányban ezeknek a kísérleteknek egészen új dimenziót adtak, és nagyon félek attól, hogy mindez egészen új súlyt is ad a kísérleteknek.”
„Mindig azt mondtam, és emellett most is kitartok, hogy azt, amit 1945-ben tettünk, ma az emberi jogok durva megsértéseként ítélnék el. Az akkori kormány – beleértve Edvard Beneš államfőt is – valószínűleg Hágában találná magát” – mondta csütörtökön a közszolgálati televízióban a cseh diplomácia vezetője, aki Miloš Zeman volt szociáldemokrata kormányfővel együtt került be az elnökválasztás második fordulójába.
A politikus nyilván a hágai törvényszékre célzott, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozik.
Az Edvard Beneš csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák őket állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.
Kokes János, MTI-Prága/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37535,37542″}
