Nyíregyházán került megrendezésre a IX. Országos TDM Konferenciája, a Magyar TDM Szövetség és a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. szakmai gondozásában, melyen Duka Gábor, karvai polgármester, a Hídverő Társulás nemrég megválasztott elnöke is részt vett.
A május végén tartott két napos rendezvény első napján aktuális turizmuspolitikai és szakmai kérdések kerültek feldolgozásra, így például a 2014-2020-as EU-s költségvetési időszak, turisztikai kamara létrehozása, továbbá a határon átnyúló desztinációs összefogások nyújtotta lehetőségek.. Ezt követően sikeres turisztikai és vallásturisztikai projektek ismertetésére került sor. A szakmai programok szektoron belüli kitekintéssel folytatódnak érintve a turisztikai infrastruktúra-fejlesztést, a szomszédos területek (Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék) TDM szervezet-fejlesztéseit és határon átnyúló együttműködéseit.
A Hídverő Társulás karvai ülésén a következő határozat született: A Hídverő Társulás megbízza Duka Gábor elnököt, Lucza Sára és Banai Tóth Pál alelnököket azzal, hogy készítsék elő a regionális TDM szervezet megalakítását. A turizmuspolitikai és szakmai tapasztalatait megosztotta olvasóinkkal is.
„A magyar országgyűlés 2006-ban ritkaságszámba menő konszenzussal fogadta el azt a hosszú távú turizmus stratégiát, mely szerint a TDM-ek mentén kell átszervezni az egész magyar turizmust. A TDM a turisztikai desztináció menedzsment rövidítése, egy olyan szervezetre utal, amely egy adott turisztikai célterület komplett menedzselését végzi. Alapesetben tehát nem arról van szó, hogy az önkormányzat alapít egy kft-t, ami aztán megmondja a tutit, hanem egy olyan egyesületről, ami összefogja a térség idegenforgalmi vállalkozóit, civil egyesületeit, az önkormányzatot és a jelentős turisztikai attrakciókat. A TDM-ek lényege, hogy átveszik a településektől mindazt, ami annak turisztikai fejlesztését, arculatát érinti.
A TDM-eknek három szintjük van. A helyi szervezetek azért dolgoznak, hogy az érkező vendég minél komfortosabb környezetet találjon. Ebben benne van az információ-szolgáltatás, a kitáblázás, a márkaépítés, az arculati elemek, a kiadványok, a minőségbiztosítás, a rendezvények összehangolása vagy a törzsvendégprogramok. A térségi TDM a helyiek által végzett munkát fogja össze, koordinálja, illetve a magyar és a környező piacra viszi a „terméket”, a régiós pedig elsősorban a fontos háttérkutatásokat végzi.
Véleményem szerint a természeti és kulturális adottságaink megvannak, a többit – ezek menedzselését – nekünk kell megteremtenünk. Egy wellness szálloda önmagában semmi, hiszen majdnem mindegy, hol van. Egy hétvégi kikapcsolódásra, eszem-iszomra, áztatásra vágyó magyar vendégnek – ha van pénze – talán elég, de egy európai utazó iszonyatos kínálatból válogathat. A romantikát kell visszahoznunk, de magasabb szinten. Egyedi hangulatot kell adnunk, amire kiválóan alkalmas a gasztronómiánk, a zenénk, az épített örökségünk. Ezekre kell ráépíteni azokat a márkákat, melyek valóban húzónevek. Itt jön megint egy jól működő TDM-rendszer szerepe, és annak beismerése, hogy ez sokszor nem pénz, hanem humán erőforrás kérdése”.
A IX. Országos TDM Konferencián Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke ismertette a következő uniós tervezési ciklus fő céljait és turizmusra vonatkozó sarokpontjait.
Mint mondta, a rendszer felülről vezéreltebb lesz és a számonkérés pedig határozottabb, sok forrás megyei szinten lesz majd szétosztható, viszont nagyobb civil kontroll mellett. Mint elhangzott, 11 tematikus célt terveznek, melyek a gazdaságfejlesztés, a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi befogadás, foglalkoztatás, közintézmények fejlesztése köré csoportosulnak.
A 2030-as jövőképet illetően elhangzott, többet között a GDP megkétszerezése a cél, illetve a erősödik Magyarország gyógyító jellege, és mint európai szellemi és szolgáltató központ, európai gyógyító és lelki központ gondolnak majd rá.
A 2014-2020-as időszakban a források 60%-a központi és térségi gazdaságfejlesztésre megy majd, a többi a másik két fő célterület között oszlik meg. A következő időszakban egyszerűsített eljárásrend és az önerő minimalizálása is várható, illetve intézményi változások is lesznek már a következő hónapokban. Az irányító hatóság szerepköre visszakerül központi kézbe, így a minisztériumok is nagyobb beleszólást kapnak a fejlesztési irányokba.
Az Európai Bizottsággal a tárgyalások folyamatosak. A jelenlegi álláspont szerint nem lesz támogatható az üzleti célú új szálloda-, szabadidős és fürdőberuházásokra, illetve csak egyedi, indokolt esetekben.
A turizmus Gazdaság és Innováció Operatív Programban kap helyet, de kisebb volumenben a terület- és vidékfejlesztési forrásokból is jut turisztikai célokra.
A prioritáson belül három fő intézkedés szerepel, ilyen a 1.)szolgáltatási szektor fejlesztése (egészséggazdaság és egészségturizmus, gyógydesztinációk, fenntarthatóság és energiagazdálkodás a fürdőkben stb., antistressz program, jól-léti egészség programok, zarándokhálózatok és szolgáltatásaik, az 2.) kiemelt vonzerők fejlesztése (örökség- és szakrális turizmus, tematikus utak, aktív, zöld turizmus, kerékpárút-fejlesztések, a függőben lévők befejezése) és a 3.) TDM intézményrendszer fejlesztése, különválasztva a marketingre költhető forrásokat.
A helyi és országos kezdeményezések, sikertörténetek bemutatása során Karva polgármestere megköszönte a meghívást a Nyíregyházi TDM szervezetnek, Novák Kittinek és Víg Tamásnak és ezzel a lehetőséget, hogy részt vehetett a konferencián és bemutathatta Karvát és a régiót. „ Remélem az új szlogenünket és egyúttal hitvallásunkat is elindítottam a siker felé, mert most használtam nyilvánosan először a Viva La Mosolygás-t. Álmomban sem gondoltam, hogy ilyen közösség előtt lesz a bemutatója. Nagyon sokat tanultam, tapasztaltam és nagyon sok kapcsolatra tettem szert. Fantasztikus embereket ismertem meg bennetek, TDM-ek között! Pillanatról pillanatra töltődtem fel és habzsoltam az új információkat! Nagyon jól éreztem magam, köztetek TDM-ek között, mert a munkámból kifolyólag más közegben mozgok, és ott nem mindig jellemző a köztetek tapasztalt tenni akarás, lelkesedés és kreativitás! Megerősítettetek abban, hogy helyes az út, amelyet választottam. Számomra ez egy óriási élmény volt! Ha pedig sikerült benneteket lekötnöm az előadásommal, mert ilyet is hallottam, annak pedig külön örülök, hiszen egy ilyen közösséget nem könnyű megszólítani annak, aki mérföldekkel kullog a többiek mögött. Újabb lendületet kaptam a további munkámhoz és érőt a nehéz hétköznapokhoz. Viva La Mosolygás „Viva Karva”.
A határ menti fejlesztésekben lassító tényezőként szerepel e térségek felkészületlensége, információhiánya, és a marketingfolyamatok kihasználatlansága. Legtöbbször nincsenek meg a hálózati kapcsolatok a határ két oldalán lévő közintézmények, idegenforgalmi képviseletek között. A turizmus globálissá válásával erősödik a szomszédos desztinációk egymásra utaltsága, hiszen csak így maradhatnak állva az egyre terjedő piacon. A fogadó terület, azaz a desztináció egy komplex, sajátos termék, amely több másik termékkel van szoros kapcsolatban. A desztináció marketing a turizmus marketing alapja, hajtóereje a turisztikai ágazatok marketingjének. A határ menti terület speciális desztináció. A határ menti területek fejlesztésénél a legfontosabb feladat együttműködés kialakítása, a közös tervek kidolgozása, a közös turisztikai termék kialakítása és a közös turisztikai stratégiák megvalósítása. A regionális gazdaság fejlesztésében elengedhetetlen tényező a turizmus, mely lehetőséget teremt a helyi áruk és szolgáltatások értékesítésére pl. falusi turizmus, ökoturizmus. Az idegenforgalomnak magas a humán tőke igénye, így pozitív hatással van a regionális munkaerőpiacra is. Az idegenforgalom fejlesztéshez elengedhetetlen az infrastruktúra és a szolgáltatások magas színvonala. A határ menti desztinációk további vonzerőt tudnak gyakorolni a külső befektetőkre, vállalkozásokra, ezáltal teljessé válik a turizmusnak az adott régióra vonatkozó multiplikátor hatása. A határon átnyúló desztináció esetében összehangolt szolgáltatási csomagot turisztikai terméket kell kínálni. Ki kell alakítani a határ két oldalán lévő eltérő terület egységes desztináció image-t, márka potenciálját. Azok a helyi lehetőségek, melyekre eddig is építeni lehetett, továbbra is húzóerőt jelenthetnek, de melléjük továbbiakat is fel kell építeni.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38481,38621,26522″}
