Már többször elmondtam, a dobfeneki Farkas Ottó előtt le a kalappal. Több évtizedes tapasztalatának, hagyományőrző és – gyűjtő habitusának eredménye: négy év alatt hat értékmentő kötete jelent meg. Legutóbb a napokban egy dokumentumregény, Keserű az őszibarack címmel, a szerző által indított „Beszédes múlt könyvek” sorozatban, amelyben hamarosan újabb munkája lát napvilágot. Az értékmentés tehát folytatódik.
A könyvben szereplő nevek nem, a történet hiteles. Farkas Ottó regénye főhősének (máig élő személy) a Levente nevet adta. A szerző leírása szerint magas, jóképű, kisportolt és intelligens fiatalember volt egykor, a legényélete csupa izgalom. Nem vetette meg az alkoholt, a nők körülrajongták, és még jobbnál jobb álláslehetőségek közül is válogathatott. Aztán egyszer csak belépett az életébe az „Igazi”, és egyszeriben minden megváltozott körülötte: szerelem, lányszöktetés, házasság. 20. századi sorstörténet ez, amelyben az osztályidegen szülők gyermeke a kommunista párt és annak ifjúsági szervezete kötelékében komoly karriert fut be, majd közeli kapcsolatba kerül egy régi arisztokrata családdal, és nem mellesleg országhatárokon túl is ismert vállalkozó lesz belőle…
Tanulságokkal teli történet, ezért is vállalta a könyv főhőse, hogy őszintén mesél kalandjairól, s többek között arról, mennyire volt elsietett a házassága és mekkora az ebből eredő csalódása. Az olvasó pedig mérlegelhet, a szereplők közül ki, mikor és hol követett el hibát, s abból milyen következtetés vonható le. A regényből tehát nem hiányzik az izgalom, a dráma, de a kacérság, a humor sem. Kordokumentum ez a javából, amely rámutat az előző rendszer és a rendszerváltás visszásságaira és ízelítőt ad az új idők viszontagságaiból is. A regényben helyenként felbukkanó pajzán epizódok miatt a szerző csak felnőtt korúaknak ajánlja, ám a tizenéves olvasóknak is nyugodt szívvel a kezükbe lehet adni.
BA, Felvidék.ma
