„Magyarország 1956-ban szovjet és szövetségi nagyhatalmi érdekeket sértett, de ma sem hajlandó behódolni a birodalmi elvárásoknak – jelentette ki Őry Péter, az MKP alelnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett komáromi megemlékezésen, melyet a Csemadok Komáromi Területi Választmánya és a Rákóczi Szövetség közösen szervezett.
Petheő: A diktatúrák között nem szabad különbséget tenni
„1956 hősöket adott a nemzetnek. Ők akkor, a Szegedi Egyetemen, a Corvin közben, a Széna téren mind hittek benne, hogy az 1956-os jelenben véghezvitt cselekedeteik megváltoztatják a jövőt. Egy nemzet, egy ország érdekében cselekedtek és ezzel nagy kockázatot vállaltak” – fogalmazott a Tiszti pavilon dísztermében tartott ünnepi megemlékezésen Petheő Attila, a Csemadok Területi Választmányának elnöke.
Véleménye szerint az 1956-os hősök olyan átlagos emberek voltak, akiknek nem a képességeik, hanem a cselekedeteik voltak különlegesek. „Becsüljük meg az emléküket, ápoljuk a ránk hagyott örökségüket. Manapság pedig tiszteljük a kultúra területén, vagy a bizonytalanságban dolgozó tanítókat, akik úgy érzik, hogy nem tudják befolyásolni a mindennapi dolgaikat. Szánjunk rájuk egy-egy pillanatot, hiszen ők a mi saját, ha tetszik: felvidéki magyar hőseink. Hajlamosak vagyunk alábecsülni őket, pedig ők azok, akik megtartják a közösségeinket és anyagi, fizikai, vagy egyéb javak nélkül szolgálják a sajátjaikat” – jelentette ki Petheő.
Kiemelte: a forradalom szelleme ráébreszt bennünket arra, hogy diktatúrák között nem szabad különbséget tenni: a véres szájú kommunista nem rosszabb a véres szájú nácinál. „Az 1956-os forradalmat követő negyven évben a kommunista diktatúra a Kárpát-medencében kísérletet tett arra, hogy lefejezze a magyar értelmiséget és kiölje az évezredes értékrendet. A kísérlet azonban sikertelennek bizonyult” – szögezte le.
Őry: Merjünk nagyok lenni!
Merjünk nagyok lenni! – ez az 56-os forradalom és szabadságharc tanulsága – jelentette ki Őry Péter. Az MKP alelnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, Magyarország népének lázadása a sztálinista diktatúra ellen demokratikus és békés akaratként, egy önmagáért felelősséget vállaló, szuverén közösség szabadságvágyának megtestesüléseként vitte utcákra emberek ezreit.
Felidézte, 1956. októberében – alig egy évtizeddel a második világháború és a szovjet ihletésű politikai puccs után – a magyar nép erőteljesen hozta tudomására a világnak: elege van a diktatúrából, szabadon, a saját elképzelései szerint akar élni.
56 nélkül nincs prágai tavasz, s nincsenek ellenzéki mozgalmak sem
Őry szerint az 1956-os események Magyarországot a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharc ösztönző példájává emelte Közép-Kelet-Európa 20. századi történelmében. „Az 1956-os forradalom és szabadságharc meghatározó eseménnyé vált. Nélküle nem lehetett volna prágai tavasz, nem bontakozhattak volna ki ellenállási-ellenzéki mozgalmak a Szovjetuniónak alárendelt országokban, és talán nem túlzás azt állítani: az 56-os magyarok vére éltette a rendszer összeomlásának reményét” – fogalmazott ünnepi beszédében.
Az MKP alelnöke úgy vélekedett, az 59 évvel ezelőtti magyarországi történések nemzeti történelmünknek és az európai, de az egyetemes történelemnek is egyik legfényesebb fejezete. „Egy kis nemzet fiai szembe mertek szállni az akkori világ legnagyobb és legbrutálisabb diktatúrájával, és ma már tudjuk: a győzelem igen kis esélyének dacára fegyvert fogtak. (…) Ám ha a nemzetek napjainkban is sokat hangoztatott önrendelkezési jogának elve érvényesülhet, ha a nagyhatalmak valós segítséget nyújtanak, a forradalom akár győzelemmel is végződhetett volna” – jelentette ki.
Nekünk a szabadság sokszor az életünknél is fontosabb
„Szembeszállhatunk-e a világ legerősebb hadseregével? Ez a kérdés akkor sokakban fel sem merült. Hogy ez őrültség volt? Igen, az. De Dobó vagy Zrínyi sem így tette fel a kérdést a maga idejében. A szabadságot, annak óhajtását, szeretetét soha nem lehet fizikai egységekkel meghatározni. A szabadság egy olyan jog, mely az embert emberi mivoltában őrzi meg” – mondta Őry.
„Ötvenhat kapcsán gyakran jutnak eszébe az embernek a nemzetek kicsiségéről vagy nagyságáról alkotott, egymásnak gyakran ellentmondó vélemények. Mekkora egy nagy nép, és mekkora egy kicsi? Lehet-e egy tízmilliós népet kicsinek nevezni? Igazuk van-e azoknak, akik ma is azt szajkózzák: merjünk kicsik lenni? Akik ezt mondják, számolgatnak csupán, azért üzenik: ne akarjunk nagyok lenni! Még sarkosabban azt sugallják: egyezzünk ki a nagyokkal, feltétel nélkül fogadjuk el azok akaratát – és diktátumát. Hajtsunk fejet! Az efféle okoskodás nem más, mint a magyar szabadságharcok üzenetének, méltóságának és hősiességének a megtagadása. Nekünk, magyaroknak a génjeinkbe van írva a szabadságszeretet, nekünk a szabadság sokszor az életünknél is fontosabb” – tette hozzá.
Sokszor megtanultuk: a legnehezebb időkben leginkább önmagunkra számíthatunk
Őry szerint 1956-ban a Nyugat sorsára hagyta Magyarországot. Mint mondta, ez volt a Nyugat egyik legszégyenteljesebb szerepvállalása a huszadik században.
„Nekünk, magyaroknak sokszor kellett megtanulnunk – vagy ha nem tanulnunk, akkor megismételnünk – a történelmi leckét: a legnehezebb időkben leginkább önmagunkra számíthatunk. Így volt ez akkor is, és – sajnos – így van ez napjainkban is. Amikor a magyar kormány az Európai Unió tagállamaként igyekszik betartani az uniós törvényeket, dicséret és segítség helyett szidalmat és rágalmazást kap „jutalmul”. Amikor nemzetét és Európát védi, frázisként pufogtatott, sehol meg nem fogalmazott „európai értékrendet” próbálnak számon kérni rajta. Ez is Európa, napjaink Európája, és a történelmi lecke újabb fejezete” – mutatott rá.
A magyar nép ma sem hajlandó behódolni a nagyhatalmi érdekeknek
Őry szerint a Nyugatnak ma is az a kifogása a magyar néppel szemben, hogy rebellis, hogy nem tanult meg hajbókolni, hogy túl nagy benne a szabadságvágy, s hogy védi az erkölcsi és jogrendszerekbe rótt európai értékeket. „A magyar nép 1956-ban a szovjet és a szövetségi nagyhatalmi érdekeket sértette; napjainkban ismét csak birodalmi és nagyhatalmi érdekek, elvárások és törekvések előtt nem hajlandó meghódolni” – vélekedett.
A Csemadok Komáromi Területi Választmánya és a Rákóczi Szövetség közös megemlékezésén fellépett Korpás Réka népdalénekes, Szebellai Dániel szavaló, valamint az Emmer Péter – Zsapka Attila duó.
Tekintse meg képriportunkat ITT>>.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”57005,57003,57001,56982″}
