Április első vasárnapján a történelmi kalandregények rajongóinak örömére a nyitracsehi Jurta Látványtár vendége volt Kaltenecker Dóra, aki legújabb könyvét, a Vazul vérét mutatta be. Kísérője Gál Ferenc, aki a kötet történelmi szakértőjeként lektorálta az írást.
A szerző fiatal és tehetséges író, akinek ez az első történelmi témájú regénye.
Maga a regény Vörösmarty Imre azonos című rockoperája alapján íródott, és Vazul fia, Levente nézőpontjából meséli el az eseményeket. A könyv nem csupán a színpadi műben látható történetet fejti ki, hanem annak kiegészítése is egyben. Kaland, humor, misztikum és érzelem is bőven fellelhető benne.
Dr. Csámpai Ottó az esemény megnyitóján ismertette az Árpád-ház családfáját, ezen belül kiemelve a Vazul-vérvonalat. A köztudatban Vazul egy negatív történelmi személyiségként maradt meg, akiről legtöbbünknek I. István király egyik ellenlábasa jut eszébe. Ennyivel azonban nem zárhatjuk le annak a személynek a történetét, aki révén a magyar uralkodóház jó néhány szentet adott a keresztény egyháznak.
Vazul – vagy magyarul Vászoly – annak ellenére, hogy uralkodásra képtelenné tették, utódainak köszönhető az Árpád-dinasztia fennmaradása István halála után. Tévhit, hogy Vazul pogány volt, és az sem állítható teljes bizonyossággal, hogy István király parancsára vakíttatták őt meg. Vagy I. László király szentté avattatta volna nagyapja megvakíttatóját? Voltak, akik kimondottan pozitív személynek ábrázolják Vazult, hangsúlyozva erényeit és kimagasló műveltségét. Szigligeti Ede 1838-ban írt egy drámát Vazulról, 1864-ben pedig Jonáš Záborský szlovák drámaírót is megihlette a személyisége.
A könyvbemutató résztvevői (Fotó: Csámpai László)
Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó könyv egy történelmi kalandregény. Ne várjunk válaszokat a máig homályba burkolózó események mikéntjére. Ahogy a könyv hátlapján is egyértelművé tétetik: a korhű forrásokat figyelembe vették, a fókuszpont mégsem a történelmi cselekményeken van, hanem a menekülni kényszerülő Levente meséjén.
Részben azért is volt fontos otthont adni a könyvbemutatónak a nyitrai régióban is, mert épp a nyitrai várbörtönben vakították meg Vazult, és kapta róla nevét a ma látható Vazul-torony. Nem beszélve arról, hogy épp Vazul egyik unokájának, Szent László első lovagkirályunknak komoly kultusza van Nyitrán és környékén. Az utolsó történelmi kutatások szerint ő is bizonyíthatóan Nyitrán halt meg.
A könyvbemutató során egy további érdekes mozzanat is előtérbe került, amelyről kevesen tudnak. Éspedig Szent László király lányának – Vazul dédunokájának – a regényes élete, akit az ortodox egyházban Szent Piroskaként tisztelnek. Az ő képmása ma is látható az isztambuli Hagia Szophia székesegyházban.
Mivel a bemutatott könyv a Vazul-fiúkkal foglalkozik, Kaltenecker Dórától ígéretet kaptunk, hogy elkészíti Vazul életének és megvakíttatásának is a kalandregényes változatát. Sok sikert kívánunk a további munkájához és izgatottan várjuk a könyv folytatását!
