Varró Zsolt a közelmúltban vette át a nagyobbik magyarországi kormánypárt ifjúsági társszervezete, a Fidelitas Nemzetpolitikai Kabinetjének irányítását. A szervezet harmadik alkalommal rendezi meg a Visegrádi 4+ Nemzetközi Ifjúsági Konferenciát november 17. és 20. között, Kassán. A fiatal politikussal ifjúság-, és nemzetpolitikáról, jövőbeni tervekről, és az együttműködések lehetséges irányairól beszélgettem.
Mi a célja a Visegrádi 4+ Nemzetközi Ifjúsági Konferenciának?
Már a két évvel ezelőtt meghirdetett első visegrádi konferenciánknak is az volt a nem titkolt célja, hogy a külhoni magyar ifjúsági szervezetekkel, és a környező országok fiatal vezetőivel egy közös gondolkodást indítsunk el. Ez nemcsak a visegrádi négyekre korlátozódott, hanem a konferenciára meghívottak sorát kiegészítettük a régió országainak azon ifjúsági szervezeteivel is, amelyek az Európai Néppárt ifjúsági ernyőszervezetének, a Youth of European People’s Party-nak, azaz a YEPP-nek a tagjai, illetve ebbe a csoportba szeretnének tartozni. A konferencia jó terepet ad arra, hogy a közép-kelet európai régió fiataljait érintő kérdéseket megvitassuk, és azokra közösen keressük a megoldásokat, válaszokat. A négy nap alatt lehetőségünk nyílik egymás jobb megismerésére, új kapcsolatok kialakítására, és a regionális együttműködés erősítésére.
Úgy hírlik, hogy az MKP ifjúsági szervezete, a Via Nova is csatlakozni szeretne az előbb említett YEPP-hez…
Igen, a Via Nova a csatlakozási szándékát többször is egyértelművé tette, a folyamat elindult. Én úgy tudom, hogy még ugyan nincsenek megfigyelői státuszban, de benyújtották a felvételi kérelmet. Ezért is különösen fontos, hogy a V4+ Konferencia Kassán kerül megrendezésre, mert itt majd a KDMS-el (Kresťanskodemokratická mládež Slovenska) és a Fidelitassal együtt fogják a szervezést lebonyolítani. Ez a lehetőség várhatóan segít a csatlakozási folyamatban.
A korábbi években aktívan tevékenykedtél a Fidelitas Külügyi Kabinetben is, amelynek azért vannak átfedései a Nemzetpolitikai Kabinettel. Tudod hasznosítani a korábban ott szerzett tapasztalatokat?
Természetesen igen, hiszen a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselőivel is sokat találkoztam a YEPP és a külügyi kabinet rendezvényein. Ezek a programok keretet adtak, hogy különböző nemzetközi szintű feladatokban együtt tudjunk dolgozni. A külügyi témájú rendezvényeken folytatott munka eredményeként sikerült a külhoni magyar ifjúsági szervezetek képviselőivel barátságot kötnöm. A továbbiakban folyamatosan látogattuk egymás szervezeteinek a rendezvényeit, nyári szabadegyetemeit. Ezzel elindult egy folyamat, melynek során különböző nemzetpolitikát és regionális együttműködést érintő témákban párbeszédet, közös gondolkodást kezdeményeztünk, aminek eredményeként az előző V4+ konferencián már konkrét javaslatokat dolgoztunk ki ezekben a kérdésekben. Gyakorlatilag a V4+ konferencia az élő példája a nemzetpolitika és a külügy összefonódásának.
Hogy látod, az európai ifjúságpolitika színterein – mint a már többször is említett YEPP – van lehetőség felvetni a külhoni magyarokat érintő fontosabb kérdéseket?
Mindenképpen lehet, sőt azt mondanám, hogy kell is. Az előző Visegrádi 4+ Konferencián – ami Kolozsváron volt – tartottunk egy workshop-ot, amelynek az volt a célja, hogy a régióban élő fiatalokat érintő problémaköröket felvessük, és azokra megoldást találjunk. Ezek között érintettük a nemzeti kisebbségek kérdését is. Lényeges, hogy a nemzeti kisebbségek jogai ne sérüljenek, ezek betartásának fontosságára hívtuk fel a figyelmet közös nyilatkozatunkban, melyet minden résztvevő szervezet képviselője támogatott.
Tapasztalataid alapján mit gondolsz, mennyire nyitottak a nyugat-európai ifjúsági szervezetek az ilyen nemzetiségi ügyekre, kérdésekre?
Vannak olyan kérdések, amelyekben egy kicsit zárkózottabbak, de mivel felvetünk ilyen témákat, megvitatjuk ezeket, elindul egy olyan folyamat, aminek az a lényege, hogy egymást megértsük, és ezáltal ők is el tudják fogadni a mi álláspontunkat, majd végül közös megegyezésre tudunk jutni.
Hogy látod, mennyire érdeklődnek a magyarországi fiatalok a nemzetpolitika, a külhoni magyarok helyzete iránt?
Úgy gondolom, hogy a nemzetpolitikának megvan az a szerencsés helyzete, hogy ezt mindenki egy kicsit szívügyének tekinti. Az anyaországi fiatalok érdeklődnek a külhoni magyarok helyzete iránt, ezt is bizonyítja, hogy a nemzetpolitikai kabinet „Ismerjük meg szomszédainkat” című programsorozatán egyre több hallgató vesz részt. A programsorozat célja, hogy a magyarság különböző csoportjait bemutassuk a fiatalok számára. Legutóbb Gábor Felícia csángó írónő volt a vendégünk. Az erről készült beszámoló elérhető a Fidelitas honlapján.
A jövőre nézve, hogy még inkább legyen értelme nemzetpolitikáról beszélni, azt tűztem ki célul, hogy a kabinetünk elindítson egy olyan programsorozatot, amelyre meghívjuk a külhoni ifjúsági szervezetek azon tagjait, akik Budapesten, vagy annak vonzáskörzetében főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytatnak, illetve dolgoznak. Ez teret biztosítana arra, hogy közösen gondolkodjunk a minket érő kihívásokról, együtt fogalmazzunk meg olyan dolgokat, amelyek a nemzetpolitikai stratégia részét kell képezzék, akár javaslatokat tudjunk előkészíteni bizonyos témákban, amelyeket a későbbiekben a felsőbb döntéshozói szintek felé tudunk közvetíteni. Ezzel a közös munkával szeretnénk elkerülni azt a jogos kritikát, ami néhányszor a múltban megfogalmazódott, nem elsősorban a Fidelitas, hanem általában véve az anyaországiak felé, ami leginkább így hangzott: „szép-szép, hogy akartok nemzetpolitikával foglalkozni, de talán minket is illene megkérdezni.”
Van-e a Fidelitas Nemzetpolitikai Kabinetnek, vagy magának a szervezetnek valamilyen kidolgozott, elfogadott stratégiája?
Azt a célkitűzést fogalmaztam meg, hogy ha sikerül az előbb említett együttműködést kialakítani a partnerszervezetekkel, akkor velük közösen elindítunk egy folyamatot, melynek a végére kidolgozunk egy új nemzetpolitikai programot.
Milyen az együttműködés a kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezetével, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel (IKSZ)? Ők is meglehetősen aktívak a Kárpát-medencében.
A Fidelitasnak és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek is az az érdeke, hogy bizonyos kérdésekben együttműködve tudjanak sikereket elérni, és szerintem ezzel nincs probléma, élőek a kapcsolatok, rendszeresen egyeztet a két szervezet.
A Magyar Közösség Pártja ifjúsági szervezete, a Via Nova a közelmúltban tartotta soros tisztújító kongresszusát, ahol a Fidelitas is képviseltette magát Böröcz László elnök személyében. Hogy látod – tekintettel az anyapárt, az MKP választási eredményének függvényében – a helyzetüket, és milyen területeken látsz lehetőséget az együttműködésre?
A Via Novával nagyon régre nyúló és szoros az együttműködésünk. Minden közös, a fiatalokat érintő kérdésben együtt tudunk dolgozni.
Úgy láttam, hogy a parlamenti választás során egy nagyon előremutató kampányt vittek végig, és jól látszott, hogy az MKP egyre nagyobb teret enged a fiatalok számára, akiknek volt is mondanivalója és határozott üzenete a felvidéki magyar ifjúság felé. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ottani magyar fiatalok számára teremtsenek egy olyan közösséget, amihez tudnak csatlakozni. Nagy problémának tartom az asszimilációt, amelyet jó volna valamelyest lefékezni, és ebben nagyon fontos szerepet játszanak az ilyen ifjúsági értékteremtő közösségek.
A Via Novára nem csak úgy kell tekinteni, mint egy politikai szervezetre, hanem úgy, mint akik ápolják a felvidéki magyarság és az anyaország közti kapcsolatokat, és szerveznek olyan kiemelten fontos rendezvényeket, mint például a Martfeszt. Az ilyen események hozzák össze igazán a fiatalokat. Őszintén remélem, hogy a jövőben egyre nagyobb teret kapnak az MKP soraiban, és idővel az általuk képviselt fiatalos lendület majd a választási eredményekben is megmutatkozik.
Látsz-e lehetőséget arra, hogy a Fidelitas más kabinetjei is együttműködjenek a külhoni magyar ifjúsági szervezetek hasonló profillal rendelkező kabinetjeivel?
Természetesen igen, és ezt fontosnak is tartom. Itt a nyár, erre kiváló lehetőséget biztosítanak a nyári szabadegyetemek, mert ott megismerkedhetnek egymással az ifjúságpolitika más területein tevékenykedő fiatalok is, és elkezdhetünk közösen gondolkodni.
