A műemlékvédelem számára fekete napnak számító 2012. március 10-ig senki sem gondolta volna, hogy Felső-Gömör ékszerdobozát – a krasznahorkai várat – egy gyermekcsínyt követő banális tűzvész pillanatok alatt felperzseli.
A felocsúdást követő nagy országos és nemzetközi összefogás idején szintén alig akadt volna valaki, aki megjósolja, hogy öt évvel a tűzvész után a helyreállítási munkálatok befejezése még mindig várat magára. Különösen nekünk, gömörieknek nehéz ezt tudomásul vennünk, mert Krasznahorka a szűkebb pátriánk része. Személyes emlékeim is kötődnek hozzá, az ötvenes évek derekán rozsnyói középiskolásként gyakran vezényeltek ki a vár és környékén végzett munkálatokhoz, így aztán a vár körüli fejlemények folytán bizony nem repeshet örömtől a szívem, annál is inkább, mivel távolabbi és külföldi vendégeimet a következő útszakaszon szoktam kalauzolni: Szilicei-jégbarlang, Krasznahorka, Rozsnyó, Betlér.
Játékágyú (Fotó: Máté László/Felvidék.ma)
A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum és a Betléri Múzeum rendezésében egy érdekes kiállítás megnyitására került sor, amelynek az Egészen a fémig! (Až na kov!) címet adták. Megnyitójában a házigazda, Pollák Róbert igazgató örömmel köszöntötte a népes közönséget, majd egy olyan zenei produkciót konferált fel, ami talán a közönség szlovák és cseh vendégei számára csak egy fülbemászó dallamot jelentett, annál többet viszont a jelenlévő magyaroknak, közöttük is a korábban születetteknek. A múzeum neoreneszánsz oszlopai között tárogatón és a hidasnémeti Ács Zsuzsanna előadásában felcsendült a sokak által kultikus dalként ismert Krasznahorka büszke vára. A dallam kapcsán eszembe ötlött a krasznahorkai vár alatt rendezett hajdani járási dal- és táncünnepély, melynek indítója a vár ormán felcsendülő tárogató hangja és a Rimamurányi-érchegység fenyvesei által továbbadott Krasznahorka büszke vára volt. Akkor szenzációnak számított a várról készült képes hanglemez, amely sok helyre juttatta el a Magyarországon betiltott, nálunk is csak eltűrt dalt.
A Betléri Múzeum igazgatója, Barczi Gyula elmondta, lelkiismeret-furdalás gyötri a múzeum vezetését és munkatársait, hogy egy olyan nemzetközileg is fontos turisztikai látványosság, mint a krasznahorkai vár, még mindig csak a felújítási munkálatok jelenlegi stádiumánál tart. Mert az ideiglenes tetőzet, majd annak végleges formája és befedése látványosabb része volt a munkálatoknak, a belső terek tervezése és visszaállítása viszont már az igényesebb része a rekonstrukciónak. Kérdésünkre, hogy mikor nyitja meg a felújított vár a kapuit, nem szolgált közeli időponttal.
Páncélzat (Fotó: Máté László/Felvidék.ma)
A vár történelmi ereklyéinek és műtárgyainak a restaurálásában egyedülálló segítséget kaptak a Brünni Műszaki Múzeumtól, amiért hivatalosan is köszönetet mondott az említett intézmény jelenlévő vezetésének és munkatársainak.
A brünni múzeum igazgatója, Vlastimil Vykydal hírportálunknak elmondta, hogy intézményük munkatársai közös elhatározása alapján a tragikus tűzvészt követően felajánlották segítségüket, de az első itteni válasz elutasító volt, arra való hivatkozással, hogy a szlovákiai múzeumok is felajánlották közreműködésüket, mígnem fél év után jött az elfogadó válasz. A Brünni Műszaki Múzeum szakmailag és műszakilag is a legfejlettebb technológiákat alkalmazó múzeumok egyike a konzerválás és a restaurálás terén (külön konzerválási módszertani központjuk van), szolgáltatásait Olaszországban, Franciaországban, de különösen Németországban nagyra értékelik.
Az igazgató felkereste a Cseh Köztársaság kulturális miniszterét, aki támogatta kezdeményezésüket, és a kormányzat jelentős költségvetési forrásokat szavazott meg, amelynek köszönhetően három éven belül befejezték igényes és pontos munkájukat, és annak eredményét a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban mutatják be a közönségnek.
A brünni múzeum egy igényes kiadványban – ennek neve megegyezik a kiállítás címével – mutatja be munkájukat. Ebben a publikációban részletesen ismertetik, miként sikerült a tűzvészben megsérült tárgyakat megmenteni, konzerválni, restaurálni, felújítani. Valóban sokszor csak a fém (réz, ón, bronz, vas, acél) maradt meg, de a mesteri restaurálás eredményeként a használati tárgyak, fegyverek, bútorok visszakapták eredeti fényüket.
Huszárkardok (Fotó: Máté László/Felvidék.ma)
Vykydal igazgató úr azt is elmondta, hogy a Műszaki Múzeumok Nemzetközi Szövetségének elnökeként eredeti formájában látta a várat, annak belső termeit, berendezéseit, s mivel kedveskedni akart a vendéglátóknak, betanult egy mondatot magyarul, ami valahogy így hangzott: Innen gyönyörű a kilátás a vidékre.
A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum folytatja sikeres tárlatainak rendezését. A megnyitó népes közönsége alapján arra következtethetünk, hogy a krasznahorkai restaurált műtárgyak is nagy érdeklődésre számíthatnak. A tárlat július 2-ig tekinthető meg.
Persze, ameddig nem kerülnek vissza eredeti helyükre, addig árválkodnak – ahogyan a várról szóló dalban is elhangzik…
