Nyitrakoros a Nagytapolcsányi járás települése, amelyet Nyitra megyében találunk. Abban a kerületben, amelyiknek címerében Szent László királyt láthatjuk, amint az lesújt a kun harcosra.
A Nyitra megye címerében látható jelenet évszázadokon át népi mondák, hősi énekek, himnuszok, templomi falfestmények és imádságos könyvek témája lett. Ma mégis sokan nem tudják, kit látnak a megyei címerben, mint ahogy azt sem, mi a jelentősége az ábrának a címerben.
A lovagkirály a Kerlés hegyi csatában sújtott le a kunra. A jelenet azt is szimbolizálja, a keresztény király győzelmet aratott a pogányok felett, azaz a kereszténység diadalmaskodott a pogányság felett. A jelenetet a Képes krónika így írja le: „Meglátott végül Szent László herceg egy pogányt, aki egy szép magyar lányt vitt lova hátán, Szent László herceg pedig úgy gondolván, hogy az a váradi püspök lánya, s noha súlyosan meg volt sebesülve, tüstént üldözni kezdte lovával, melyet Szögnek nevezett. Amikor pedig már elérte volna őt, hogy lándzsájával ledöfje, semmiképpen sem volt erre képes, mivel sem az ő lova nem futott gyorsabban, sem amannak a lova nem maradt le semennyire sem, hanem mindegyre kartávolság volt a lándzsa és a kun háta között. Így kiáltott és szólt Szent László herceg a lányhoz: „Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!” Meg is tette ezt. Amidőn pedig Szent László herceg a földön fekvőt közelről lándzsával ledöfte volna, ugyanis meg akarta őt ölni, a lány nagyon kérte, hogy ne ölje meg azt, hanem engedje el. Ebből is látszik, hogy nincs hűség az asszonyokban, mivel fajtalan szerelemből kívánta őt megszabadítani. A szent herceg pedig sokáig viaskodott vele, s miután inát elvágta, megölte őt. De az a lány nem a püspök lánya volt.”
Az eredetileg Szent Miklós tiszteletére szentelt nyitrakorosi templom, ma Szűz Mária Mennybevétele-templomban is a Szent László legendát ábrázolták, ahol a magyar király a kun vitézzel vívja meg a küzdelmét. A falut 1235-ben említik először, IV. Béla király oklevelében, de a terület már korábban is lakott volt.
Nyitra megye címere (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A település temploma a 13. század első felében épült román stílusban. Eredeti alakját a szentély felőli részén ma is őrzi – tudjuk meg a Kovács László – Görföl Jenő szerzőpáros A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban című könyvéből. A 16-17. században az evangélikusok használták, de a 18. század elejétől ismét a katolikus híveket szolgálja.
A templomot a 18. század elején barokk stílusban újították fel. Ekkor kapott új rakott boltozatot, mely alacsonyabban van, mint az eredeti, így a templom falainak egy része a padlástérbe került, ennek következtében a 14. században festett freskóinak egy része is a padlástérben látható.
„Az északi falon a Szent László-legenda néhány jelenete látható. Az Üldözés jelenetének nagy része megmaradt, Szent László lovas alakja teljes egészében kivehető, a levegőben a nyilak láthatók. A visszafelé nyilazó kun harcos alakja már csak töredékesen maradt meg. A Birkózás jelenetben csak a lány kisméretű alakja vehető ki.” A padlástérbe került kép talán éppen annak köszönheti „megmenekülését”, hogy a felújításkor a boltozatot alacsonyabban építették meg.
