Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet Gazdaságfejlesztési és Önkormányzati Szakbizottsága előtt számolt be az idei év eddig megvalósult és tervezett nemzetpolitikai céljairól a Magyarság Házában.
Az államtitkár a legfontosabb nemzetpolitikai célok között említette, hogy több gyermek szülessen a Kárpát-medencében, minél több magyar gyermek szülessen a vegyes házasságokban, s magyar óvodába és iskolába járjanak. Kiemelt célként említette, hogy nőjön a magyar és magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok száma a Kárpát-medencében és növekedjen a magyarság kezében összpontosuló vagyon. Az államtitkár beszámolt a külhoni magyar fiatal vállalkozók és családi vállalkozások támogatását célzó tematikus évek eredményeiről is. Hozzátette: a programok keretében júniusban meghirdetett három pályázati felhívásra 874 pályázat érkezett, ezek eredményei október végére várhatók.
Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár, a szakbizottság elnöke elmondta: az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye, hogy a magyar kormány egységes Kárpát-medencei gazdasági térben kezdett el gondolkodni. Hangsúlyozta: a határon túli magyarság gazdasági megerősítése alappillérré vált és egy sor konkrét lépés született e cél megvalósítása érdekében. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének nevezte a külhoni magyar gazdaságfejlesztési programok elindulását, amelyek közül az első a vajdasági volt, amelyet a kárpátaljai, a muravidéki, a drávaszögi, majd az erdélyi és felvidéki program meghirdetése követett. Az államtitkár rámutatott: a közelmúltban döntés született egy Kárpát-medencei tőkealap létrehozásáról is, amelynek célja a Magyarországon bejegyzett vállalkozások Kárpát-medencei terjeszkedésének elősegítése.
Csite András, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója a 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve programhoz kapcsolódó kutatás eredményeiről elmondta: körülbelül 88 ezer magyar családi vállalkozás működik a külhoni régiókban, amelyek mintegy félmillió magyar embernek biztosítanak megélhetést. Hozzátette: a külhoni magyar családi vállalkozások hangsúlyosan magyar nyelven működő kisméretű üzleti közösségek, amelyek az otthonmaradást segítik és fontos helyi közösségerősítő funkciót látnak el. A szomszédos országok rossz államműködése mellett egyik legnagyobb problémájuk a képzett külső munkaerő hiánya – jelezte.
Kőrösi Ildikó részt vett a szakbizottság ülésén (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A felvidéki családi vállalkozók szívesen alkalmaznak magyarokat
Kőrösi Ildikó és Farkas Iván képviselték a Magyar Közösség Pártját a Magyar Állandó Értekezlet Gazdaságfejlesztési és Önkormányzati Szakbizottsága pénteki ülésén. A magyar kormány kárpát-medencei gazdasági térben gondolkodik, az azért is fontos, mert a határon túli, így a felvidéki magyarság gazdasági megerősítése a szülőföldön való maradást ösztönzi. Köztudott, hogy Szlovákia déli része, a magyarok által lakott járások a leszakadó régiók közé tartoznak, ezért is fontos a magyar államgazdaság élénkítő csomagja, amely az itteni vállalkozókat segíti – tudtuk meg Kőrösi Ildikótól, az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnökétől.
A pénteki ülésen Csite András beszámolt a 2017-es tematikus év, a családi vállalkozások éve kapcsán készült kutatás eredményeiről is. Ebből kitűnik, hogy a felvidéki vállalkozókat éri a leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés a nemzetiségük miatt. Ugyanakkor problémásnak nevezték a magas járulék- és adó terheket és a munkaerőhiányt. A családi vállalkozók a rossz állam működést is problémásnak tartják, valamint azt is, hogy kevésbé dinamikus térségben működnek – mondta el a Felvidék.ma megkeresésére Kőrösi Ildikó.
A felvidéki magyar vállalkozók a felmérés szerint nagyobb arányban dolgoznak együtt magyar nemzetiségű munkavállalóval, mint a többi térség magyar családi vállalkozásai. Ezek a vállalkozások a felmérés szerint a leginkább forrásbevonást várnak, valamint üzletfejlesztést – nyilatkozta az MKP közigazgatási alelnöke. Jó hír a vállalkozóknak, hogy a magyar állam a gazdasági program folytatását tervezi. (NT)
(MTI/Felvidék.ma)
