A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó plein air festészet magyar megteremtője, Szinyei Merse Pál (1845-1920) alkotásaiból nyílik kiállítás május 17-én Kaposváron.
A nagyközönség a művész 74 festményét és 21 grafikáját csodálhatja meg az Együd Árpád Kulturális Központ Vaszary Képtárában – mondta Géger Melinda művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI érdeklődésére. Jelezte,
a tárlat augusztus 14-ig látogatható,
anyagának döntő része a Magyar Nemzeti Galériából, szegedi, miskolci, győri, pécsi köz- és magángyűjteményekből érkezik a somogyi megyeszékhelyre.
Kiemelte, hogy a Szinyei impressziói című kiállítás a művész teljes életművét felöleli, az érdeklődők a mester alapművei közül megtekinthetik több mitológiai témájú képét, valamint a Faun, a Gesztenyefa című alkotását és a Majális vázlatát is.
Különlegesen szép kiállítás lesz – mondta Géger Melinda, megjegyezve: a Szinyei-tárlatok meglehetősen ritkák, mert a művésznek kevés képe van, azok nehezen érhetők el, kevesen vállalkoznak arra, hogy „összeszedjék” egy kiállításra.
Szinyei Merse Pál: Pipacsos rét
A kurátor szólt arról, hogy Kaposvárral egyidejűleg Nyíregyháza is tervbe vette egy Szinyei-tárlat megtartását, amely ott augusztusban nyílik. A két kiállítás anyagában mindössze „néhány kép különbség” lesz, de a helyszínek eltérő adottságai okán mind a kettőt érdemes megnézni – jegyezte meg Géger Melinda.
Szinyei Merse Pál 1845. július 4-én született a felvidéki Szinyeújfalun (ma: Chminianska Nová Ves, Eperjesi járás), középiskolai tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, utóbbiban kezdett festeni tanulni.
1864-ben beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket készített, sokat foglalkozott a Faust-témával.
1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez.
Bár témái többször visszatértek a böcklini mitológiához, azokkal egy időben a természet ábrázolására törekvő fontos képeket is festett, tájba komponált lírai jelenetei a család jernyei birtokán születtek.
Münchenbe visszatérve, 1873-ban festette fő művét, a Majálist, mely az európai festészet egyik első plein air-remeke. Tárgya Manet és Monet motívumaira emlékeztet, Szinyei azonban tőlük függetlenül, a franciák ismerete nélkül talált rá a réten piknikező társaság témájára.
A Majálist teljes közöny és meg nem értés fogadta, Szinyeinek kedvét szegték az elmarasztaló kritikák, hazatért jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett, és ritkán festett. A feleségét megörökítő Lilaruhás nő, majd a Bécsben készült, a végtelen távlatokat nyitó Léghajó és a Pacsirta című képe sem aratott sikert. Szinyei 1894-95-ben megfestette a magyar realista tájábrázolás egyik remekét, a Hóolvadást és a Pipacsos mezőt, és tíz évre felhagyott a festéssel.
Szinyei Merse Pál: Léghajó
A Majálisnak 1896-ban, a Műcsarnok millenniumi kiállításán hatalmas sikere volt, a fiatal festőgeneráció ujjongva fedezte fel benne elődjét. Szinyei ismét alkotni kezdett, főleg tájképeket készített, de művészetében nem volt nyoma a korábbi nagy művek lendületének, eredetiségének.
Szinyei Merse Pál 1897-ben képviselő lett, 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola (később Képzőművészeti Főiskola) igazgatójaként dolgozott. 1920. február 2-án hunyt el a szintén Eperjesi járásbeli Jernye községben.
(MTI/Felvidék.ma)
