Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke pontosan egy hónappal a választások előtt vendége volt az M1 „Ma este” című műsorának, valamint a Hír TV „Magyarország élőben” című műsorának is. Kedden este az MKÖ listáján induló politikus a parlamenti választásokon való magyar részvétel fontosságáról beszélt. Mindkét műsorban szó esett az alacsonyabban fekvő déli járásokban élők hátrányos megkülönböztetéséről, valamint kérdezték arról is, hogyan viszonyul a három párt összefogásából alakult MKÖ az autonómiához.
Gulyás István, az M1 műsorvezetője kérdésére Őry Péter úgy fogalmazott, bizakodó abban a tekintetben, hogy a választási párt eléri a parlamenti küszöbhöz szükséges öt százalékot. Ezt arra alapozza, hogy maga az MKP egy 4,5 százalékos szavazói bázissal bír. Mint mondta, a választási pártban olyan más személyek is indulnak, akik az előző kormányban is tevékenykedtek, de most az MKÖ listáját erősítik, ezzel további szavazatokat hozva. „Célunk és feladatunk, hogy minél több ember részt vegyen a választáson, hiszen most nemcsak az a kérdés, milyen jövő vár ránk, hanem az is, hogy ki fogja a jövőnket befolyásolni” – jegyezte meg. Aláhúzta: vannak olyan sajátos feladatok, amelyekre csak az MKÖ tud megoldást nyújtani.
„Mi érezzük és értjük a közösségünk problémáit”
– hangsúlyozta.
Kérdésre válaszolva Őry elmondta, több ellenzéki szlovák politikai szereplő is megpróbál töredékszavazatokat szerezni a magyar választóktól. Felhívta azonban a figyelmet a szélsőjobb újabb előretörésének veszélyére, ami miatt komoly tétje van a február 29-ei szlovákiai parlamenti választásoknak.
Őry Pétert ezt követően arra kérte a műsorvezető, magyarázza el, hogyan lehetséges, hogy több száz millió adóbevételtől esnek el a magyarlakta települések a Felvidéken. Csallóközcsütörtök polgármestere elmondta, a személyi jövedelemadóból származó adóbevételek települések közti elosztásánál a tengerszint feletti magasság elvét veszik alapul. Ennek alapján
minél magasabban helyezkedik el egy település, annál több pénzt kap az államtól, az alacsonyabban fekvő községek kárára.
Őry elmagyarázta: Szlovákiában a személyi jövedelemadóból befizetett összeget osztja vissza az állam a települések és megyék részére. „Ebből 70 százalék a helyi önkormányzatokat, 30 százalék pedig a megyéket illeti. A támogatást egy bonyolult képlet szerint számolják ki, az alábbi szempontok alapján: a lakosság száma, az iskolába beíratott gyermekek száma, a nyugdíjasok száma, a település tengerszint feletti magassága, illetve a település nagysága szerint”. Őry megjegyezte, így minden településnek külön szorzója van, amelynek alapján azoktól a településektől, amelyek 300 méter tengerszint alatt helyezkednek el, a rendszer elvesz, és azoknak ad, akik 300 méter felett vannak. „Ebből óriási aránytalanságok jelentkeznek.
Kijelenthető, hogy 1600 település fizeti a többi, mintegy 1300 települést” – emelte ki.
Hozzátette: ez az elosztás a leghátrányosabban a komáromi, dunaszerdahelyi régiót érinti, illetve a Bodrogközt és Ung-vidéket. Őry szerint
az eddigi szlovák kormányok a közigazgatási rendszerek módosításainál mindig olyan intézkedéseket hoztak, amelyek hátrányosan érintik a magyarok által lakott régiókat.
Mennyit érek? – (nem is annyira) képletesen
Őry Pétert a HírTV stúdiójában is az adóelosztás aránytalanságairól kérdezték. Rámutatott: bár az ennek elvét szabályozó pénzügyminisztériumi rendelet 2004 óta hatályos, a képlet bonyolultságára való tekintettel csak nemrégiben sikerült átszámolni, hogy lakosonként egy-egy települést milyen anyagi hátrány ér. „Nemcsak a magyar településeket érinti, hiszen összesen 1600 hátrányosan érintett település van ebből kifolyólag az országban. Az 512 magyarok által lakott településből 494 települést érint negatívan” – húzta alá.
Egy Dunaszerdahelyi járásban lévő kistelepülés esetében lakosonként tíz euró csak a magassági kvótából származó éves vesztesége az önkormányzatoknak – jegyezte meg.
„Tehát egy 1750 lakosú település esetében ez évi 17 500 euró, amelyet a délebben fekvő településtől elszippantanak, és ezt az északi települések között osztják szét.
Ebből adódóan egyértelmű, hogy a déli járásokban fekvő települések önkormányzatai kevesebb pénzhez jutnak” – fogalmazott. Őry rámutatott: az érvelésük, mely szerint az északi településeknek többet kell fűteniük, a klimatikus változások miatt sem állja meg a helyét, hiszen a déli településeknek hűteniük kell az épületeket, de az aszállyal is meg kell küzdeniük.
Azt is hozzátette, ez a diszkriminatív rendelet bár régóta létezik, eddig még senki sem számszerűsítette, hogy kit, milyen mértékben érint hátrányosan. Ezt azonban most egy nonprofit szervezet megtette.
A mennyiterek.sk honlapon öt évre visszamenőleg közel 3000 település támogatási rendszerét mutatják be, számszerűsítve, hogy pontosan ki mennyit ér
– hívta fel a figyelmet. Őry szerint a helyi önkormányzatok finanszírozási képletéből törölni kell a tengerszint feletti magassági és településnagysági kvótát, mert az földrajzi helyzet és lakóhely alapján diszkriminálja az állampolgárokat. „Ezért olyan rendszert kell bevezetni, amely egyformán, egyenértékűen kezeli a lakosságot, hiszen a lakosság adóterhelése is egyforma, így a visszaosztásnak is arányosnak kell lennie” – emelte ki.
Velkovics Vilmos műsorvezető rákérdezett arra is, mi az álláspontja a Magyar Közösségi Összefogás választási pártnak az autonómia kérdésében. „A három párt közös programja szerint a ma hatályban lévő közigazgatási rendszer teljes átalakításra szorul. A magyarlakta vidéken felmerülő sajátos kérdéseket, amelyek az önigazgatás kapcsán felmerülhetnek, be kell építeni a közigazgatási rendszerbe” – fogalmazott Őry. Aláhúzta: a nyelvhasználat kérdése csak akkor működhet, ha regionálisan elismert nyelvvé válik a magyar nyelv. „Nem lehet úgy nyelvhasználatot biztosítani, hogy az úgynevezett államnyelv használata felülrendelt, a kisebbségek nyelve pedig alárendelt szerepben van. Az államnyelvhasználat kollektív jog, a kisebbség nyelvének használata pedig egyénre szabott jog” – mutatott rá. Őry szerint ez csak önálló közigazgatási egység megteremtésével lehetséges.
„A sajátos jogkörök, az önigazgatás, az önkormányzatiság bevezetése, amelyet egyébként gyűjtőszóval autonómiának hívunk, ebben a formában a természetes régiókra építve jelen van a programunkban”
– hangsúlyozta.
