Az év vadvirága mozgalom 2011-ben indult Magyarországon, eredetileg magánkezdeményezésként, mostanra viszont már a Magyar Természettudományi Múzeum támogatja. Fő célja, hogy a Magyarországon természetesen előforduló, ritka vagy ritkulóban lévő növényfajokat minél szélesebb körben ismertté tegye.
2021-es évre vonatkozóan kilenc kategóriában is lehetett szavazni, minden kategóriában több jelölt közül választhattak a természetkedvelők. A vadvirágok kategóriájában három olyan növényfajt választottak jelöltnek, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, gyakran a szántók melletti mezsgyékben vagy mélyebb vizesebb foltjaiban fordulnak elő. Így lehetett szavazni a pici egérfarkfűre, a bíborfekete hagymára, valamint a vetési konkolyra.
Csaknem 1500 ember adta le szavazatát ebben a kategóriában, s a már említett három vadvirág közül a vetési konkoly közel 700 ember tetszését nyerte el, így ez lett a 2021-es év vadvirága. A vetési konkoly, latin nevén Agrostemma githago, nem számított közkedvelt növénynek, közönséges vadvirágként gyakran irtották. Az irtás és a vegyszerhasználat eredményeképpen ma már csak ritkán találkozhatunk vele. 1993 óta a védett növényfajok közé tartozik, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Az idei év vadvirága gyönyörű, egyszerű mezei gyomnövény, mely teljes mértékben mérgező. Éppen ezért is irtották, mert gyakran a takarmány, búza közé került. A mondás úgy tartja, „nincsen búza konkoly nélkül”. A kutatások alátámasztották ezt, ugyanis a vetési konkoly pozitívan hat a gabona növekedésére, a gabonafélék magasabbra nőnek, ha vetési konkoly van a közelben. Magja tömegében és méretében annyira hasonlít a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták, amely könnyedén megmérgezte azt. Érdekesség, hogy míg fogyasztása mérgező volt emberekre és állatokra nézve is, a népgyógyászatban bőrbetegségeket gyógyítottak vele.
A szegfűfélék családjába tartozó vetési konkoly átlagosan 50-100 cm magas. Eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származik, világszerte elterjedt gyomnövény.
Gyönyörű lila, bíborszínű, belseje felé világosodó virágai öt sziromból állnak. Sziromlevelei is különlegesek, szélei hullámosak, csipkések. Magányosan fejlődnek, ugyanis egy száron csak egy virág található, amelyek 2-4 cm-es virágkocsányon nőnek. A vetési konkoly május és július között virágzik. Szára felálló és csakúgy, mint a levelei, selymes tapintásúak a rásimuló szőrzettől, levelei vékonyak, kardszerűek, keresztben, átellenes irányban állóak.
Zárvatermő, toktermésében sok fekete, vese alakú mag fejlődik, viszont a toktermése is igazán különleges, mivel kiálló, lándzsás, levélszerű fogak védik. Csészéje erőteljesen bordás, hossza 3-8 cm is lehet, viszont ennek több mint a fele a szirmokon is túlnyúló szálas cimpa.
(NZS/Felvidék.ma)
