Márkusfalvi várünnep

Márkusfalva Iglótól keletre fekszik a Hernád partján. Valamivel több, mint 4600 lakossal rendelkezik. Rokokó kastélyában értékes bútor- és hangszermúzeum várja a látogatókat, de fő utcáját számos lepusztult kúria csúfítja. A Pozsony–Kassa vasútvonal mentén fekszik, így a gyorsvonatból is jól látszik a kastély. Egykor számos Máriássy lakott a településen. Ezektől vagyonukat elkobozták, de a falunak nem volt rá pénze, hogy karban tartsa azt.

Máriássy Péter, a „márkusfalvi vár ura” várünnepségre hívta meg az érdeklődőket szeptember 18-ára. Úgy gondolta, valamilyen módon meg kell köszönnie a helyi munkások fáradozását, akik az elmúlt években tisztességgel dolgoztak.

A rendszerváltás után benyújtotta a földhivatalnál igényét a várra, ahol közölték vele, sajnos azt nem tudják teljesíteni. – De miért? – Mert a várat el sem kobozták! Tudtán kívül, a szocializmus alatt is a birtokukban volt.

A bútormúzeum színhelye (Fotó: Balassa Zoltán)

Erre a szombati napra a meteorológia némi esőt jelzett, de a valóságban a nap is kisütött, így a látogatók kellemes körülmények között vehettek részt a rendezvényen.

Máltai misével kezdődött a program a vár mellett álló Szent Mihály arkangyal-templomban, mely eredetileg román-gótikus épület. Mindmáig számos ősi részletet őrzött meg.

A mise színhelye (Fotó: Balassa Zoltán)

Amint a Máltai Lovagrend tagjai – öt lovag és egy dáma, akik között ott találjuk Máriássy Pétert is – bevonultak a templomba templomi öltözetben, megkezdődött a szertartás, melyet Roman Saniga helyi káplán celebrált. A textust Lukács evangéliumából vette, mely a magvetésről szól (8, 4-15.).

A prédikáció helyett viszont Ferenc pápa Szlovákiának szóló üzenetét olvasta fel. Máriássy Péter a máltai lovagok imáját mondta el, melyben azért fohászkodott, hogy jó katolikusként éljen.

A várudvaron a Markušovčan folklórcsoport keltett jó hangulatot. Marek Virág polgármester következett volna, de megbetegedett. Timotej Závacký gitárvirtuóz koncertje is elmaradt, mivel Svájcba kapott meghívást, így el kellett utaznia. Ezután Máriássy Péter ismertette a vár történetét. Miután üdvözölte a résztvevőket, bemutatta a vár építményeit, melyek körülvettek bennünket. Majd családja történetére tért rá, mely elválaszthatatlan a várétól.

A káplán és a Máltai Lovagrend tagjai (Fotó: Balassa Zoltán)

A király által kiküldött Máriássy Miklós székkapitány a gömöri kopjások élén egy katonai expedíciót vezetett, mely a 11. század első felében Magyarország északi határát egészen a Hernád folyóig tolta ki. A folyó bal parti sziklaszirtjén egy őrtornyot emelt és tábort létesített. A magaslat lábánál jött létre a kopjások települése. Még egy fatemplomot is épített, amelyet Szent Mihálynak szenteltek. Erről kapta nevét a település: Szentmihályúr.

Máriássy Márk comes IV. Béla oldalán harcolt a tatárok ellen Muhinál (1241). A vesztes csata után királyát egészen Velencéig kísérte. Majd hozzákezdett a tatárok által elpusztított falu újjáépítéséhez és ekkor emelte a kőtemplomot.

A községet Márk földjének hívják, s így Marksdorf, Máriusdorf, Márkusfalva, Markušovce nevet viselte az idők folyamán.

A szentélyt három szín uralta (Fotó: Balassa Zoltán)

1486-ban Máriássy István vette át Szepes, Sáros, Abaúj és Gömör megyei birtokait, majd megkapta a gölnicbányai, sárosi és szepesi kapitányi címet, és Szepes vármegye alispánja lett. II. Ulászló megerősítette nemesi jogaiban. 52 község képezte a tulajdonát.
1504-ben egy családi címerben egyesítette az eddig használt heraldikai jeleket. Ebben az időben kezdett a márkusfalvi vár átépítésébe.

A nyugati oldalon egy alsó várudvarral egészítette ki, amelyet két félkör alakú bástya véd. A vár közvetlen közelében található templomot egy kápolnával bővítette, amelyet Szent Kozma és Demján tiszteletére szenteltek föl.

Lőcse és a szepesi városok rossz szemmel nézték a várépítést, s panaszt emeltek a magyar és lengyel királynál. Végül István Lőcsével megegyezett, a templomot nem foglalja bele a vár területébe. István négy fia is harcolt a török ellen Mohácsnál. Ketten közülük, János és Orbán elesett.

A Markušovčan foklórcsoport (Fotó: Balassa Zoltán)

Lőcse Habsburg Ferdinánd oldalára állt, így 1527-ben Schneider főbíró vezetése alatt – kihasználva Ferenc és Mátyás távollétét –, háromszáz zsoldossal támadást intéztek a vár ellen. Ágyúkkal és ostromgépekkel támadtak. Elfoglalták, kirabolták, déli falát ledöntötték és felgyújtották. Máriássy Ferenc ekkortájt Szapolyai János oldalán harcolt, de 1533-ban elesett. Ferdinánd már 1528-ban elkobozta a Máriássy család birtokait, így Ferenc özvegye hat árvával földönfutóvá lett. Évekig húzódó pereskedés után Pál fiai 1538-ban visszakapták birtokaikat. Máriássy Pál kiegyezett Lőcse városával és a vár elpusztításának fejében 3000 aranyat és a gánóci majorságot kapta meg.

Az így szerzett pénzből a várat reneszánsz stílusban felújította. Pál a várban felsőfokú nemesi iskolát alapított (1577), ahol latinul, németül és szepesi nyelvjárásban folyt a tanítás. Itt oktatásban részesítették a nemesi családok és a jobbágyok tehetséges gyermekeit is. Az I. Rákóczi György vezette felkelés idejében, Esterházy Miklós nádor 1644 júniusában megtámadta a várat és kifosztotta azt. A Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc által vezetett felkelések idejében, 1703-ban a Máriássy család újra az uralkodó ellen fordult. 1710-ben a várat Heister generális foglalta el és már harmadízben kobozták el a család birtokait.

A lakótorony így nézett ki egykor (Fotó: Balassa Zoltán)

1773-ban a templom tornyába villám csapott, s felgyújtotta a templomot. A tűz átterjedt a várra is. 1779-ben Máriássy Farkas részben felújította. Az északkeleti bástya 1846-os átépítése után helyezték el benne a Máriássy család levéltárát.

1933-ban Máriássy Ödön eladta márkusfalvi birtokait és Mádba költözött. Magával vitte a família levéltárát is, amelyet a családtagokkal egyetértésben 1935-ben a budapesti Országos Levéltárban helyeztek el.

1945-59-ben az egykori levéltár épületében a nyolcéves általános iskola ötödik osztályát helyezték el. A várat lakták is egészen 1965-ig. Ekkor a Járási Nemzeti Bizottság Kulturális Osztálya úgy döntött, hogy a várban a szepesi nemesség és Comenius János múzeumát hozzák létre. A Pamiatkostav zsolnai vállalata a várat állagmegőrzési céllal 1970-1974 között részben helyreállította, de azután változtatás nélkül állt egészen 1992-ig, amikor Máriássy elkezdte a vár felújítását.

Az EU szociális alapjának köszönhetően, a Kulturális és Munkaügyi Minisztériummal együttműködve sikerült nekifogni a helyreállítási munkáknak. 2017 és 2019 között a várban 72 munkás dolgozott – ért a történet végére az előadó.

Máriássy Péter lapunknak elmondta, összesen 460 000 eurót sikerült kapnia. Ha ezt a munkát egy vállalkozás végezte volna, akkor sokkal kevesebb eredményt értek volna el ennyi pénzért. A munkát végző romák derekasan helytálltak és azóta a lopások is abbamaradtak, melyek korábban gyakoriak voltak. Az is szerencsés körülmény, hogy a sok eltávolított földet ingyen hordták el, melyre a környéken erre a tereprendezésekhez volt egyeseknek szükségük. Tavaly és idén nem kapott semmilyen pénzt, de jövőre reméli, folytatni tudják a munkát.

A JAGA hagyományőrző és történelmi vívócsoport lépett fel egy ironikus történettel, melynek ugyan nem sok köze volt a várhoz, de ezt senki nem is várta el. Mindez arra volt jó, hogy bemutassák jártasságukat a vívásban és mosolyt fakasszanak az arcokon.
Utána mindenki gulyást kapott, sört vagy ásványvizet. A szlovák folklórcsoport tagjai már az asztaloknál elénekelték az Az a szép, az a szép… kezdetű nótát és a résztvevők elbeszélgettek.

(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)