A tavalyi év nyarán az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordultam. Beadványom lényege, hogy a tengerszint feletti magasság és nagysági alapon hátrányos helyzetbe hozott déli települések legyenek egyformán támogatva a magasabban fekvőekkel és a nagyobbakkal.
Leegyszerűsítve, amikor a magyarok által lakott járásokban az önkormányzatok 300-350 eurót kapnak évente egy lakos után, akkor máshol 400-450, a fővárosban pedig közel 600 euró ennek a „támogatásnak” az összege.
A rendszer diszkriminatív hatása miatt fordultam a már említett EP Petíciós Bizottsághoz, mely támogathatónak találta a beadványt.
Az ügy további fejleménye, hogy tegnap, azaz február 16-én az Európai Parlament Petíciós Bizottságának elnöke, Dolors Montserrat tájékoztatott: „a Petíciós Bizottság megvizsgálta az Ön által benyújtott petíciót, és azt elfogadhatónak nyilvánította, mivel az Ön által felvetett kérdés az Európai Unió tevékenységi körébe tartozik. Ez alapján felkértem az Európai Bizottságot, hogy végezzen előzetes vizsgálatot az ügyben”.
A gyakorlatban a fenti mondat egy óvatos igazolása a támogatási rendszer diszkriminatív jellegének.
Azon tény pedig, hogy az Európai Bizottság vizsgálni fogja az ügyet, reményeim szerint a lassan két évtizede zajló hátrányos megkülönböztetés megszüntetésében tett fontos lépés.
Az Európai Bizottságnak elvileg 3 hónapon belül válaszolnia kell, de információim szerint az időpontokban erős csúszások vannak. Az EB másik elve, hogy amennyiben az adott tagállamban választások lesznek, az ezt megelőző fél évben nem lehet a petíciót napirendre tűzni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vagy májusig terítékre kerül az ügy, vagy – és ez a valószínűbb – csak az őszi önkormányzati választásokat követően.
A feladatunk most egyszerű, türelmesen várni kell, a „kockát már elvetettem”.
(Őry Péter/Felvidék.ma)
