Befejeződött Bubics Zsigmond kassai kiállítása

A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum kiállítást szentelt Bubics Zsigmond püspöknek. Még tavaly, május 20-án nyitották meg, mivel több évforduló és kapcsolódott személyéhez. Tavaly volt születésének kétszázadik évfordulója, 125 éve lett Kassa díszpolgára, idén van püspökké szentelésének 135. évfordulója. Bubics lelkes műkedvelő és műértő, valamint -gyűjtő volt.

A kiállításon látható tárlat válogat Bubics 1896-ban a kassai múzeumnak adományozott tárgyaiból. A múzeum első kiállításán már a mai épületben (1903), az általa ajándékozott képzőművészeti tárgyak mellett kiállítottak régészeti emlékeket, habán kerámiát, fajanszot, majolikát, bécsi és kínai porcelánt, egyiptomi tárgyakat, fémipari termékeket, világi és szakrális textíliákat, ritkaságszámba menő gótikus burkolatokat és egyéb tárgyakat, amiket ő adományozott.

Azóta a mostani első ilyen kiállítás.

A kiállításról katalógus is készült, melyet Ivan Havlice és Harsányiová Szcsuka Katalin írt Žigmund Bubics, biskup, umelec, donátor (Bubics Zsigmond püspök, művész, adományozó, 2021) címmel.

A tárlat ismerteti gazdag életútjának főbb állomásait. Ozorán született 1821. március 17-én. Előbb Magyaróváron, majd Sopronban és Győrött tanult (1831-37), utóbbi helyen jogot hallgatott. Itt kezdte meg teológiai tanulmányait (1838), melyeket 1841-től a bécsi Pázmáneumban folytatott. 1844. július 22-én Győrött szentelték pappá. Egy évig Magyaróváron segédlelkészkedett, azután a bécsi Augustineumban képezte magát (1845-49). Ezután a győri szeminárium teológiai segédtanára lett. Huzamosabb ideig Esterházy Pál herceg fiainak nevelőjének dolgozott (1848-62). Tanítványaival többször végzett tanulmányutakat (1853-56). Velencében a festészetet tanulmányozta. Nem szerzett akadémiai végzettséget, mégis festőművésszé képezte magát. A Képzőművészeti Társulat tárlatán mutatta be képeit (1866-67, 1873), illetve Bécsben is (1868). Részt vett az amatőr művészet kassai tárlatán (1898).

Tájképeket és csendéleteket festett, ezek közül számos munkáját a tárlat bemutatta.

Számos tisztséget viselt. Győri szentszéki ülnök lett (1867), pápai kamarás (1869), címzetes monostori apát (1871), rátóti prépost (1879) és még ugyanabban az évben kanonokként a nagyváradi szeminárium gondnoka, majd annak rektora (1880). Az Esterházy-javak zárgondnokaként is működött (1884-96). A Felsőház tagja (1881-1906). Novi címzetes püspökként (1886), Nagyváradon szentelték kassai megyéspüspökké (1887), 1904-ben tartotta gyémántmiséjét.

Aktív társadalmi életet élt. A szegedi árvízkárosultak javára tartott kiállítás társrendezője (1876), a Magyar Nemzeti Múzeum grafikai gyűjteményének kurátora (1879), a Felső-magyarországi Múzeum Egylet tiszteletbeli elnöke (1888), a budapesti művészettörténeti kongresszus elnöke és a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsának alelnöke (1896).

632 iparművészeti tárgyat a Magyar Iparművészeti Múzeumnak adományozott (1891). A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára magyar városok és várak fametszeteit, illetve rézkarcait kapta tőle. A kassai Felső-magyarországi Múzeumnak 34 saját festményét, 2625 grafikát és 99 egyéb festményt, valamint rajzott adományozott. A dómnak több mellékoltárt és egy ablakot ajándékozott (1896).

A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893), majd tiszteletbeli tagja (1900) lett. Számos elismerésben és kitüntetésben részesült.

Nem mindennapi életpályáját 1907. május 22-án fejezte be Badenben. A kassai főszékesegyházban pihen.

A kiállítás, mely február 20-án fejeződött be, méltó emléket állított Bubics Zsigmondnak.

(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)