Minden kategóriában előrébb léptek az elmúlt évhez képest a magyar egyetemek a brit Quacquarelli Symonds (QS), a világ 1543 felsőoktatási intézményét öt tágabb tudományterületen és azon belül 51 szakterületen értékelő rangsorában – derül ki az intézmények MTI-hez eljuttatott közleményeiből.
A 2022-es rangsorban az öt tágabb tudományterület közül a bölcsészettudományokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a tavalyi 377. helyről a 351-re került. A mérnöki-technológiai tudományokban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a tavalyi 273-ről, több mint hatvan helyezést ugorva, a 211-re lépet előre. Az élet- és orvostudományok területén a Semmelweis Egyetem (SE), tíz helyezést javítva, a 262. helyet érte el, a Debreceni Egyetemet (DE) az elmúlt évhez hasonlóan a 401-450. közé rangsorolták, ahogy a Szegedi Tudományegyetemet is, amely ezzel ötven helyezést javított 2021-hez képest.
Az élettelen természettudományokban az ELTE a 287. helyre ugrott a tavalyi 309-ről, a BME 401-450-re a 2021-es 451-500-ról, míg a DE bekerült az első 500 intézmény közé. A társadalomtudományokban a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) a 338. helyre sorolták, míg tavaly a 401-450-en szerepelt, az ELTE pedig a 383-ra került a 451-500-ról.
Az ELTE az 51 szűkebb szakterület közül 13-ban szerepel a rangsorban, a legjobb eredményt a – más intézményekkel együtt a 101. helyezést – a nyelvészetben érte el.
Az SE szintén holtversenyben a 101. helyre került az anatómia és fiziológia területén. Az agrártudományok területén a 201-250. helyre rangsorolták a Debreceni Egyetemet és a Szent István Egyetemet. A BME az építőmérnöki és szerkezetmérnöki, valamint gépészmérnöki, repülőmérnöki és gyártástechnológiai mérnök szakterületen is a 151-200. helyet foglalja el a listán, ez utóbbi kategóriában a Miskolci Egyetemet a 401-450. helyre rangsorolták. A biológiai tudományok területén az SZTE, az ELTE és a DE is a lista 451. helyén végzett.
A QS szakterületi listáját öt indikátor alapján állítják össze. Ezek közül az első kettő a szervezet saját felmérésein alapul, amelyekben az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében. Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik, a negyedik mutató pedig az idézettséget és a magas reputációjú cikkek számát együtt értékelő Hirsch-index. Az ötödik indikátor az intézmény nemzetközi kutatási együttműködéseit vizsgálja.
A QS az öt indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe, a nemzetközi kapcsolatok indikátorát azonban csak az öt tágabb tudományág értékelése során alkalmazzák.
(MTI)
