Április 9-én, szombaton egész napos zarándoklatra került sor a Székesfehérvári Egyházmegyében található Bodajkon. A Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhelyén az év során több alkalommal rendeznek búcsút. A szombati zarándoklaton felvidéki hívek is jelen voltak.
A hagyomány szerint Bodajkot már Szent István is látogatta. Egyik főbúcsú e helyhez kapcsolódóan az 1742-es évben volt, amikorra elkészítették a zarándokok fogadására alkalmas, 14 évig épített, ma is látható barokk templomot. A templomhoz kapcsolódó, s vele egybeépített plébániaépület 1755-ben épült kapucinus rendházként. A kolostorkertből elkülönített zarándokudvar hűs, üdítő vizű forrásával, továbbá a szomszédos Kálvária-hegyre vezető keresztút keletkezése a 18. század közepére nyúlik vissza.
A zarándokok Dunaszerdahelyről, az esperességből, a környező plébániákról, fíliákról, de Mátyusföldről, Peredről is érkeztek. A szervezők a dercsikai Katona Júlia és az egyházgellei Méhes Richárd voltak.
A híveket Mórocz Tamás és Oravecz Attila atyák fogadták nagy szeretettel és kedves szavakkal. Az esős, borongós, túlzottan is szeles idő ellenére a zarándokok megmászták a Kálvária-hegyet, s elimádkozták virágvasárnap előnapján a keresztút 15 stációját, főtisztelendő Németh Rezső állandó lelki kísérő vezetésével.
A sikeres teljesítés után gyónási lehetőség volt az elmúlt néhány esztendőben gyönyörűen felújított Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhelyen.
Fél egykor vette kezdetét a ft.Németh Rezső által celebrált zarándokmise. Orgonán kísért kiváló kántorunk, Fodor Attila Dunaszerdahelyről.
Hatványozottan öröm volt megszólaltatni a nemrégiben alapos felújításon átesett orgona billentyűzetét. Felcsendült a Buzgó szívvel ünnepeljük, a virágvasárnaphoz kapcsolódó „Megváltó királyunk elébe megyünk…“ kezdetű ének is.
A misét követően a zarándokhely alagsorában került sor a zarándokok ebédjére. Fél három után pedig az Úrangyala énekelt verziója felcsendülése mellett ugyancsak Fodor Attila kántor közreműködésével kezdődött a litánia Rezső atya vezetésével, melynek elmaradhatatlan része a Magnificat, azaz a „Magasztalja lelkem az én Uramat…” kezdetű ének mind a 6 versszakának eléneklése.
(Fotó: Zilizi Kristóf)
A litániát követően a zarándokok két csoportban megtekintették Mórocz Tamás plébános, valamint a zarándokhelyen csoportokat kalauzoló hölgy vezetésével a koronázási ékszerek másolatát, valamint Peske Géza és Spányi Béla egykori alkotók, európai hírű festők Bodajk történetét bemutató kiállítását is. Tamás atya orgonakoncertjével is megajándékozott bennünket. Előbbi alkotó, Peske Géza felföldi kötődésű, hiszen Kelecseny faluban, Nyitra megyében született 1859. január 22-én, s a müncheni akadémián először Benczúr Gyula tanítványa volt.
A rendkívül hideg, esős, szeles időjárás miatt megerőltető, de annál tartalmasabb nap után lelkileg feltöltődve negyed ötkor indultak vissza Bodajkról a zarándokok.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
