Varga Tibor augusztus 18-án vett mintát Sajópüspökinél a folyó üledékéből, hogy megvizsgálhassák, jutott-e mérgező szennyezés az alsósajói vasércbányából a magyarországi szakaszra. A mintát további feldolgozás után Darinka Štyriaková bányamérnök vizsgálta be. A mintavétel vizsgálatának eredményei kimutatták, hogy – a magyarországi szabályozás szerint – a normál talajokra vonatkozó határértéknél (15 mg/kg) kétszer magasabb a toxikus, rákkeltő arzén koncentrációja Sajópüspöki térségében.
Varga Tibor aktivista kétnyelvű videót is készített a folyamatról. Ebből kitűnik, hogy a múlt héten, a Sajó magyarországi szakaszán vett üledékmintát kiszárította, megőrölte, majd elküldte Štyriakovának, aki egy hordozható berendezésnek köszönhetően röntgenfluoreszcens spektrométerrel vizsgálta a mintát.
Ebből kiderült, hogy a vas koncentrációja jelentősen csökkent a folyó üledékében, a mangán és az arzén jelenléte azonban továbbra is magas, sőt ez utóbbi aránya az elmúlt hónapokban növekedett a Sajó magyarországi szakaszán,
ahol – ahogy arról már korábban írtunk –, a Greenpeace Magyarország május végén vett üledékmintákból megállapította, hogy négy mintavételből két esetben volt magasabb a toxikus, rákkeltő arzén koncentrációja.
(Fotó: Varga Tibor, Facebook)
Nem jelent egészségügyi kockázatot, de a folyó élővilágára veszélyes
Elküldtük a videót Simon Gergely környezetkémikusnak, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjének, aki a felvétel megtekintése után azt mondta lapunknak, a videóban látott, mérésre használt műszer miatt „jelentős mérési bizonytalansággal” lehet számolni, ennek ellenére úgy nyilatkozott,
figyelemfelkeltő az eredmény és mindenképp egybevág azzal, amit ők jósoltak, azaz, újabb esőzések alkalmával újabb szennyeződés jut el a folyó magyarországi szakaszára.
Ebből a szempontból nem meglepő a mérés eredménye, amelyből kitűnik, hogy a nikkel-szint is megnőtt (a magyarországi talajhatárérték a nikkelre vonatkozóan 40 mg/kg, míg most 51 mg/kg-ot mértek), amely a vízi környezetre veszélyes, mondta. „Nem nagyon kritikus, de mindenképpen magas” – nyilatkozta.
(Fotó: Varga Tibor, Facebook)
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat nyugdíjazott geokémikusa, Fügedi Ubul kérdésünkre, hogy milyen egészségügyi veszélyt jelent az arzén ilyen koncentrációja a Sajó üledékének magyarországi szakaszán, elmondta, a határérték túllépése nem jár semmiféle egészségügyi kockázattal.
„Annyit és nem többet jelent, hogy ott a természetben ezen a környéken a szokásosnál lényegesen több van. Ugyanez a határérték a Hernád magyarországi szakaszán (véleménye szerint a kassai ipar szennyezésének hatására) ennél sokkal több, és semmilyen problémát nem okoz” – nyilatkozta.
Mivel nagyon hosszú ideig, akár több ezer évig is eltarthat, míg az arzén felszabadul, ezért ezzel a problémával rövid távon nem érdemes foglalkozni szerinte. Hozzátette még, hogy az üledékmintákat a Greenpeace-hez hasonlóan akkreditált laborban tanácsos megvizsgálni, mivel a terepi detektorral mért számok „valahol a valós koncentráció tizede és tízszerese között vannak — a nagyságrend megállapításánál többre nem alkalmasak”.
A szlovák környezetvédelmi minisztérium szerint is van arzén a folyó üledékében, de az nem éri el a magyarországi szakaszt
Varga Tibor megkeresésünkre elmondta, azért vette a bátorságot, hogy főként magyar nyelvű, szlovák felirattal ellátott videót készítsen, hogy a 124 km hosszú folyó magyarországi szakaszán élők is tudjanak az arzén formájában jelentkező veszélyről, és ne csak az illetékes hivatalok nyilatkozataira hallgassanak, akik „eleinte nem vették komolyan a helyzetet, majd azt állították, hogy már majdnem megoldották, majd rendkívüli állapotot hirdettek, most pedig folytatják a probléma egyszerűsítését és a közvélemény félrevezetését” – nyilatkozta.
Darinka Štyriaková (Fotó: Varga Tibor, Facebook)
Azt is hangsúlyozta, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) már korábban javasolta, hogy a veszélyes anyagokkal teli üledéket el kell távolítani a folyóból, és nem szabad engedni, hogy a víz továbbsodorja a folyó alsóbb szakaszaira, déli szomszédunkhoz.
„Február óta minden nap a sodrással lejjebb kerül ez a szennyeződés a folyó szakaszán” – jegyezte meg Varga.
A Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet által koordinált geológiai mérések is kimutatták, hogy bár sikerült csökkenteni a bányavíz kiömlésének mértékét, a folyó üledékében azonban továbbra is jelentős a szennyeződés, főleg arzén, nikkel, vas és mangán tekintetében, a kiömlés helyszínétől egészen Csoltó községig – derül ki a környezetvédelmi minisztérium sajtóközleményéből a tárcaközi válságstábra hivatkozva. A környezetvédelmi tárca szerint azonban „a Magyarországgal közös államhatárnál nincs határérték-túllépés. A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat pedig megoldási javaslatot készít elő arra, hogy eltávolíthassák a folyó szennyezett üledékét.”
Továbbra is keresik a megoldást a kiömlő szennyezett bányavíz megállítására
A környezetvédelmi minisztérium sajtóosztálya továbbá arról tájékoztatott, hogy az alsósajói vasércbányában az állami Ércbányák vállalat a Márta tárnába átszivattyúzott nem szennyezett bányavízzel igyekszik csökkenteni a nyomást a bánya azon részére, ahonnan továbbra is ömlik a folyóba a szennyezett bányavíz – melynek kiszivattyúzása az elkövetkező napokban kezdődhet. Ennek részeként szeptember közepéig lezárják a Márta tárnát, amitől azt várják, hogy szabályozni tudják a bányavizet a bányában, ezzel pedig a szennyezett víz kiömlését is a Sajóba.
(Fotó: Varga Tibor, Facebook)
A Sajón idén februárban bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt a kormány által júliusban kihirdetett rendkívüli állapot van jelenleg is érvényben a Rozsnyói, a Nagyrőcei és a Rimaszombati járásokban, amelyeken keresztül a Sajó folyik.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
