Minden magyar számít és fontos, bárhol is él, minden magyar számíthat az anyaországra – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Berekfürdőn.
Szili Katalin, a Vasárnapi Iskola Alapítvány éves összejövetelén a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről szólva azt mondta: el kell fogadni olyan alapelveket, amelyek a magyarság megmaradását szolgálják és fontosak a jövőt tekintve.
Ezek között az első, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, a második pedig a szülőföldön élés és boldogulás elősegítése – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt a célt szolgálják a gazdasági támogatások is.
Harmadik ilyen alapelv szerinte, hogy a magyar „világnemzet” lett, a magyar közösségek a világ minden részén megtalálhatók. A Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet, a Magyar Diaszpóra Tanács olyan intézményrendszert alkot, amely segítette egy nemzetstratégia kidolgozását, olyanét, amely hosszú távon „nemcsak a megmaradásunkat, hanem a gyarapodásunkat is biztosítja”.
Szili Katalin elmondta, hogy Észak-Amerikában mintegy 1,5 millió magyar él, de Dél-Amerikában is megtalálhatók a magyar közösségek, amelyek szervezettek.
Külön szólt arról, hogy a 2012 óta hatályos Alaptörvény kimondja: a Magyarországon élő nemzeti közösségek államalkotó tényezők. A szomszéd országok közül csak Szerbiában szerepel ugyanez a kitétel – tette hozzá.
Utolsó alapelvként említette, hogy Magyarország, a magyar kormány felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. Emlékeztetett: az előző, 1949-es Alkotmányban még az szerepelt, hogy Magyarország felelősséget érez a határon kívül élő magyarság sorsáért.
Kiemelte: amit a magyar kormány az elmúlt tizenhárom évben a nemzetpolitikában tett jogalkotásban, stratégiaalkotásban, gazdasági támogatásokban, mind jól jelzik, hogy sikerült a magyar nemzetet oly mértékben összekovácsolni, amelyet reményei szerint „soha senki ebben az életben nem fog tudni széttörni”.
Felidézte, hogy a 2004. december 5-i népszavazás egy óriási törés volt a nemzetnek, 2009-2010-ig ez a kérdéskör megbénította a kooperációt. Ez volt az az időszak, amikor számos civil szervezet alakult, fogott össze, amelyek megpróbálták helyettesíteni, amit egy kormánynak kellett volna megtennie. Ma már végre a nemzetpolitikában is azt az időszakot éljük, amikor már csak „finomhangolásokat” kell tenni, hiszen a „nagy ecsetvonásokat” a kormány a civilekkel együtt elvégezte – mondta.
Szili Katalin szólt arról, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is biztosítják Magyarországon. Szerinte nehéz Ukrajna helyzete: az Európai Unióhoz történő csatlakozási kérelmét beadta, de ott is hiányoznak a kollektív jogok. Törekvésük a kisebbségi közösségek integrálása, viszont ha nincsenek kollektív jogok, „mindenféle integráció asszimilációt fog eredményezni” – fogalmazott.
Ez viszont azzal jár, hogy csökken a magyarság lélekszáma, miközben a célunk, hogy az ott élők szülőföldön maradása, boldogulása és gyarapodása biztosított legyen – hangsúlyozta.
Szili Katalin előadásában a 2021-2022-es népszámlálási adatok alapján felsorolta a környező országokban élő magyarok számát, megállapítva, hogy az elmúlt tíz évben, bár különböző mértékben, de mindenhol csökkent ez a szám.
Megjegyezte: a Kárpát-medencében élő magyarság nagy része uniós állampolgár, kérdés viszont, hogy az EU hozzáállása milyen a nemzeti kisebbségek kérdéséhez. Ma a tagországokban élők 10 százaléka, több mint 50 millió ember él őshonos nemzeti kisebbségként és 5 százalék körüli a bevándoroltak aránya. Ehhez képest az EU a 10 százalékkal semmit nem foglalkozik – fogalmazott a politikus.
Szili Katalin megköszönte a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkénteseinek, hogy a Kárpát-medencében, a diaszpórában is tanítanak hétvégéken, olyan szolgálatot vállalnak, amely a nemzetet is erősíti. Hiszen a közösség, amely elveszti értelmiségét nagyon nehéz jövőre van ítélve – hangsúlyozta.
Az esemény elején felolvasták Fekete Károly püspök levelét, amelyben támogatását fejezte ki és megköszönte a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkénteseinek a helytállást.
(MTI/Felvidék.ma)
