Továbbra is háborúpárti az ukrajnai helyzettel kapcsolatos brüsszeli megközelítés
Továbbra is háborúpárti az ukrajnai helyzettel kapcsolatos brüsszeli megközelítés, az Európai Bizottság húszmilliárd eurós előterjesztésében minden benne van, ami a háborúról szól, de továbbra sincs benne semmi, ami arról szólna, hogy miként lehetne békét teremteni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajóértekezletén arról számolt be, hogy az ukrajnai biztonsági garanciákról szóló javaslatokat tárgyalták meg, amelyek alapján a következő négy évben húszmilliárd euróval támogathatnák a fegyverszállítást, illetve kiképző missziót telepíthetnének az országba.
Emellett az európai védelmi ipar fejlesztéséről is szól az előterjesztés, sőt egyesek arról beszélnek, hogy Ukrajnában is hadiipari beruházást kellene végrehajtani.
Fontos elem továbbá az ukrajnai újjáépítés és az újabb szankciók elfogadása Oroszországgal szemben – sorolta.
„Tehát minden benne van, ami a háborúról szól, de sajnos továbbra sincsen benne semmi ebben az előterjesztésben, ami arról szólna, hogy hogyan is lesz béke. Jól láthatóan az európai megközelítés, a brüsszeli megközelítés az ukrajnai eseményekhez továbbra is háborúpárti” – mondta.
„Brüsszelben arra számítanak, hogy a további négy évben is háború lesz Ukrajnában, mi ezt nem fogadjuk el” – szögezte le, rámutatva: ezt bizonyítja, hogy a következő négy évre évente ötmilliárd eurót irányoznának elő az újabb fegyverszállításokra.
„Ha nem számolnánk azzal, hogy még négy évig háború lesz, akkor miért kellene további négy évben is ekkora mennyiségű, hatalmas összegű pénzért fegyvereket szállítani Ukrajnába?” – tette fel a kérdést.
„Tehát szól ez az előterjesztés mindenről, ami a háborúhoz kapcsolódik, de továbbra sem hajlandó Brüsszelben, Luxemburgban, Nyugat-Európában senki beszélni arról, hogy akkor hogyan is lesz béke” – vélekedett.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is háborús pszichózisban szenved, és nem hajlandó a béke lehetőségét még csak megvitatni sem.
Aláhúzta: Brüsszelben úgy látják, hogy a harctéren keresendő a megoldás, viszont az elmúlt másfél év azt mutatja, hogy ez nem igaz. „A harctéren halottak vannak és pusztítás. És ahogy egyre több halott lesz, és ahogy egyre nagyobb lesz a pusztítás, úgy lesznek egyre rosszabbak a feltételei a békének” – fogalmazott.
„Szeretném azt is elmondani, hogy akár fegyvergyártás, akár kiképzés telepítése Ukrajna területére, egy háborús területre, az számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, mert egy ilyen döntés azonnal háborúba rántaná az Európai Uniót is, amely egyébként nem is egy biztonsági, hanem egy politikai-gazdasági integráció” – közölte.
A miniszter az ellen is tiltakozott, hogy biztonsági okokkal próbálnak hazánkra nyomást gyakorolni Ukrajna európai uniós csatlakozásának felgyorsítása érdekében.
„Az Európai Unió nem biztonsági szervezet, ez egy politikai-gazdasági integráció, így biztonsági okokkal indokolni kizárólag egy ország leendő tagságát, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan” – emelte ki.
Elmondta, több kollégája is bizonyos „Ukrajna-fáradtságot” emlegetett, ami arról szól, hogy nehéz fenntartani a közvélemény érdeklődését a kelet-európai országban zajló háború iránt, és különösen igaz ez most, amikor az izraeli konfliktus is valamelyest háttérbe szorítja az eseményeket.
„Ha ez igaz, akkor ez még inkább aláhúzza a béke mielőbbi megkötésének szükségességét. Mert csak a békével tudjuk megmenteni az emberéleteket, csak a békével tudjuk elejét venni a pusztításnak” – figyelmeztetett.
***
El kell kerülni, hogy államok közötti háborúvá szélesedjen az izraeli konfliktus
A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie a közel-keleti konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében, a legfontosabb az, hogy sikerüljön megakadályozni az államok közötti háború kitörését – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülésről beszámolva közölte, hogy az izraeli válság kapcsán erős a megosztottság a tagállamok között. Kiemelte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben is, eszerint teljességgel elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, ha valakik rakéták ezreit lövik ki egy országra, emberek ezreinek halálát, szenvedését okozzák, túszokat ejtenek.
„Ezért mi önmagától értetődőként tekintünk arra is, hogy Izraelnek igenis joga van megvédenie saját magát. Izrael mellett a lehető leghatározottabban kell kiállnia az Európai Uniónak, hiszen Izraelt terrortámadás érte” – szögezte le.
„Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében is, hogy az eszkalációt elkerüljük. Ha nem sikerül elkerülni az eszkalációt, akkor a közel-keleti konfliktus kiterjedése olyan helyzetet állíthat elő, amely hosszú évekre vagy akár évtizedekre is megmérgezheti a Közel-Kelet és a tágabb térség életét” – tette hozzá.
„Ami a legfontosabb az Izraelben zajló konfliktus tekintetében, hogy sikerüljön elkerülni azt, hogy ez a konfliktus országok, államok, hadseregek közötti formális háborúvá terebélyesedjen. Reméljük, hogy a nemzetközi közösség minden tagja elég felelősségteljes magatartást fog tanúsítani” – fogalmazott.
Kitért a civil lakosság biztonságának fontosságára is: mind a tizenöt magyar állampolgárral tartják a kapcsolatot a gázai övezetben, ahonnan jelen pillanatban lehetetlen a kijutás. „Természetesen azon vagyunk, hogy amint annak a fizikai, politikai, jogi lehetősége megnyílik, akkor el tudják hagyni a gázai övezetet” – mondta.
Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy el kell kerülni a térségbeli országok stabilitásának meggyengülését is, ami különösen lényeges azok esetében, amelyek Európa segítségére vannak a migráció fékezésében, mint amilyen például Egyiptom.
„Ha Egyiptom nem viselkedne felelősségteljesen, ha Egyiptom nem tartaná féken az illegális migrációt, akkor Európa olyan migrációs hullámmal szembesülne délkeleti irányból, amely nagyon nehezen megoldható biztonsági kihívást állítana elő” – vélekedett.
A miniszter támogatásáról biztosította Várhelyi Olivért, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosát az őt ért támadásokkal szemben. „Azt gondoljuk, hogy teljesen normális és elvárható lépés ebben a helyzetben, hogy mindazon európai uniós források folyósítását ellenőrzik, amelyek esetében esély van arra, hogy terrorszervezetek kezébe kerüljenek” – jelentette ki.
A miniszter aggodalmát fejezte ki az egyes nyugat-európai városok utcáiról készült, „riasztó” képekkel kapcsolatban.
„Nagyon komoly aggodalomra ad okot az a modernkori antiszemitizmus, amely megjelent a nyugat-európai országokban. Komoly aggodalomra ad okot az is, hogy Nyugat-Európa különböző városaiban megengedik, hogy terrorszervezetek mellett tüntessenek” – hangsúlyozta.
„Magyarország területén ez elképzelhetetlen. Magyarországon nem lehet terrorszervezetek mellett megmozdulásokat szervezni” – mutatott rá.
„Sajnáljuk, hogy Nyugat-Európa országai erről másként gondolkodnak, és sajnáljuk, hogy Nyugat-Európában felütötte a fejét a modernkori antiszemitizmus, ami az egyik nyilvánvaló következménye az Európát sújtó migrációs hullámnak és az ezzel szembeni összeurópai fellépés hiányának” – közölte.
„Mindaddig, amíg Brüsszelből az illegális migrációt inspirálni, biztatni fogják, addig arra kell számítani, hogy Európa nyugati felében a párhuzamos társadalmak kialakulásával együtt a modernkori antiszemitizmus is tovább fog erősödni” – fűzte hozzá.
(MTI/Felvidék.ma)
