A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés, a törvény elfogadásával kinyilvánítva, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek”. A nemzeti emléknapon a Felvidék számtalan településén tartottak megemlékezéseket. (A tudósításokat folyamatosan frissítjük.)
Somogyi Alfréd református lelkész, a Selye János Egyetem Teologiai Karának dékánja beszéde Somorján, a Trianoni békediktátum 104. évfordulóján
Megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról Felsőszeliben
Felsőszeliben a trianoni békediktátum napjának 104. évfordulóján a Csemadok helyi szervezete koszorúzási ünnepséget szervezett a négy éve állított emléktáblánál.
A falu mindkét harangja felzúgott fél ötkor, hogy emlékezzünk a békediktátum aláírására.
A megemlékezést a Rozmaring énekkar nyitotta meg Bodonyi András: Felvidéki induló c. művével. A vezetőség nevében Mészáros Magdolna köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a koszorúzás menetét. Először Renczés Ágoston adott elő egy verset, melyet Szakál Gábor, Kassán élő költő írt. A címe: Magyar Kánaán. A hiteles szavalat után az ünnepi beszéd hangzott el, mely a tragédia hatásairól, súlyos méltánytalanságról is szólt.
Azonban a nemzeti összetartozás napja elnevezés nem csak arra figyelmeztet, hogy a múltat nem szabad elfelejteni. Azért is van rá szükség, hogy tudjunk megújulni, tudjunk erőt meríteni abból a szörnyűségből, mely a magyar népre szakadt.
Ahogy akkor az elszántság és a nemzeti büszkeség nem múlt el az emberekből, úgy a mai nemzedéknek is építkeznie kell az elődök kitartásából. Az összefogás, az együttműködés erősebbé tesz bennünket, s magyar közösségünk emelt fővel viheti a fáklyát a béke útján.
A magyarság egy olyan virág, aminek az anyaország a közepe, a külhoni magyarság pedig a szirmai. A virág pedig szirom nélkül mit ér?
-
- Emlékkoszorú (Fotó: Földi Tibor)
-
- Rozmaring (Fotó: Földi Tibor)
-
- Csemadok-vezetőség (Fotó: Földi Tibor)
Ezután elhelyezték a koszorút a platánfa tövében álló emléktáblánál.
Befejezésül a Kikelet citerazenekar kíséretében az énekkar elénekelte az Ima a hazáért c. népéneket, melynek utolsó sorai biztatóan szólnak: „Bármi volt, bármi lesz, a magyar magyar lesz, így éled újjá a nemzet”. (Mészáros Magdolna)
***
Megemlékezések és tűzgyújtások Gömör-Nógrádban
***
Megemlékezés Ipolyságon: nemzetünk túlélőképességéről is szól június 4-e
Ipolyságon a hagyományokat követve idén is a Közép lakótelepen lévő 1938-as kopjafánál emlékeztek június 4-én. „Nemzetünk sorsát máig meghatározó történelmi eseményre emlékezünk a mai napon” – hangzott ez az ipolysági megemlékezés nyitányaként.
Mint Pálinkás Tibor, a megemlékezést szervező Csemadok helyi alapszervezetének elnökeként hozzátette: a mai nap nemzetünk összetartó erejéről és nemzetünk túlélőképességéről is szól.
A megemlékezésen a helyi magyar tanintézmények diákjaié volt a főszerep. A megemlékezés során történelmi áttekintés, illetve versek hangzottak el.
A szónok szintúgy diák volt. Dekický Ákos, a Szondy György Gimnázium diákja beszédében kiemelte a trianoni döntés igazságtalanságát a magyarságra nézve. Ugyanakkor a generációjához fordulva hangsúlyozta:
„Ne azon búslakodjunk, hogy mi történt velünk, hanem gondolkodjunk, mit tehetünk, hogyan alakíthatunk egy ígéretesebb jövőt! Írjuk át a fájdalmas múltat örömteli jelenné és szebb jövővé!”
Az emlékezés végén a helyi intézmények és szervezetek a tisztelet koszorúit helyezték el a bécsi döntés nyolcvanadik évfordulója alkalmából állított kopjafánál. A megemlékező közösség mécseseket is gyújtott a gyásznapon. (PP)
***
Trianonra emlékeztek Nánán
„Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!”
Az emlékmű a fenti József Attila-idézettel és a kőtömbön a kettétört kereszttel a trianoni események 90. évfordulójára készült Nánán. A Csemadok szervezésében azóta minden évben ezen emléknapon itt gyűlnek össze a helyiek, és olykor más településről érkezők is.
Az emléknapon verset mondtak a nánai diákok: Khéli Emma, Danič Ádám és Danič Dávid. Szúnyogh Anita, a kisiskola igazgatónője és Dorna Mónika tanítónő egyházi énekekkel színesítették a műsort. Dömösről Pálmai József nyugdíjas pedagógus székely siratóéneket énekelt és Babits verset idézett.
Dr. Fóthy Zoltán esperes egy imával szólt a megjelentekhez: „Urunk, nemzetek Királya! Te minden népet arra hívsz, hogy megismerje üdvözítő szeretetedet. Hazánkért és egész magyar nemzetünkért könyörgünk most hozzád. Száznégy esztendővel ezelőtt mi, magyarok mély fájdalmat éltünk át. Közös emlékezetünk súlyos sebe az I. világháborút lezáró béke és annak minden következménye. Az emlékezet gyógyulását pedig tovább hátráltatták a múlt század nyomasztó eseményei, melyek megtörték a magyar közösséget és megosztották a Közép-Európában élő népeket.
Urunk, te azt mondtad, hogy a Téged szeretőknek minden a javukra válik. Ennek tudtában az egységért és a kiengesztelődésért imádkozunk. Add, hogy megőrizzük az egységet azokkal a magyarokkal, akikkel összeköt a közös hit, a kultúra és a történelem, és akik Magyarországon vagy országunk határain túl élnek. A kiengesztelődés lelkületét pedig erősítsd a körülöttünk élő népek iránt. Gyógyítsd az emlékezetünket, és add, hogy a megbékélés útján járjunk. Ne válasszanak el többé a történelmi fájdalmak, hanem kössön össze bennünket a szolidaritás, hogy szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.
Tégy minket a béke és a megbocsájtás evangéliumának hiteles tanúivá, hogy fenntartsuk a lelki egységet, amíg majd minden nemzet el nem jön, hogy előtted az imádásban eggyé forrva leboruljon. Ámen.”
Majd a Boldogasszony Anyánk énekkel folytatta, s végül a himnusz eléneklésével, gyertyagyújtással ért véget a megemlékezés. Közreműködött még Korbéli Dávid, a vándor-emlékező, aki nemzeti , és magyar–lengyel zászlóval minden alkalommal ott van a nánai nemzeti ünnepeken, de másutt is.
A megemlékezésen minden korosztály képviselte magát. A Csemadok elnöke arra kérte a jövő nemzedékét, hogy a parkban álló kőtömb kettétört keresztje mindig emlékeztesse őket elődeink fájdalmas időszakára, hogy soha ne ismétlődjön meg a történelem e szörnyű tragédiája, mindennapjainkat pedig az összetartozás érzése hassa át. (DE)
***
Merjünk keresztény magyarok lenni!
A Pázmaneum Polgári Társulás szervezésében került sor a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett gyertyagyújtásra a dunaszerdahelyi Trianon-emlékfánál.
***
Összetartozunk a közös felelősségben is!
Június 4-én délután Komáromban a Klapka téren a nemzeti összetartozás napján Szarka Tamás Kézfogás című dalának közös eléneklésére várták Észak- és Dél- Komárom, valamint a környék általános és középiskoláit, szervezeteit. A rendezvényen beszédet mondott Berényi József, a Magyar Szövetség EP-listavezetője és Nagyszombat megye alelnöke, valamint Balogh Csaba rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.
***
Trianon 104: autós-motoros felvonulás képeken
Ötödik alkalommal szervezték meg a trianoni autós-motoros találkozót. A menet Dunaszerdahelyről a trianoni emlékműtől indult és Párkányban, a sétálóutcán ért véget, ahol kultúrprogrammal várták az emlékezőket.
***
Nemzeti összetartozás napi megemlékezés Apponyi sírjánál
A Csemadok Országos Tanácsa a Szenci Területi Választmánnyal, az Éberhardi Alapszervezettel és Éberhard község önkormányzatával közösen évek óta megszervezi a nemzeti összetartozás napi megemlékezést az éberhardi Apponyi-kápolnában, ahol Apponyi Albertet végső nyugalomra helyezték.
***
Emlékezés Tatán a nemzet összetartozásának jegyében
A nemzeti összetartozás napján Tata Város Önkormányzata évről évre tisztelettel adózik a békediktátum áldozatai: a jogfosztottá vált, megalázott milliók, a szétszakított családok, és kisebbségi sorsba született utódaik előtt és együtt emlékezik a határon túli magyar testvértelepülések küldöttségeivel, akik a felvidéki Szőgyénből, az erdélyi Szovátáról és a délvidéki Magyarkanizsáról érkeztek a közös testvérvárosba.
(Felvidék.ma)
