A Felvidék déli régiójában található bényi szentkút ősi legendája Szent László alakjához fűződik, miszerint László király egy alkalommal vizet fakasztott a bényi sánc völgyében, ahol egy forrás keletkezett, ami a nép ajkán Kutacska néven vált ismertté.
A térség hívő népe minden Mária-ünnepen elzarándokol a kegyhelyre, hogy Jézus anyjának közbenjárásáért esedezzen. Az ősi fák alatt a 20. század elején épült kegykápolna és a forrás fölé emelt „kutacska” várja mindazokat, akik csöndes elmélkedésre, imádkozásra vágynak.
Így volt ez szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén is, amikor a helyi lelkiatya, Farkas Zsolt köszöntötte a zarándokok sokaságát és a szentmise főcelebránsát, a bényi születésű Mahulányi József galántai esperesplébánost és az oltártestvéreket.
„Szűz Mária mosolya az örök élet vizének forrása” – mondta József atya és a szentbeszédben kifejtette a Boldogságos Szűz Mária jelentős szerepét a Megváltó életében.
Az imadélutánon keresztúti ájtatosságra, rózsafüzérimára és litánia imádkozásra került sor. Az atyák kiszolgáltatták a gyónás szentségét és kántori szolgálattal Máriát dicsőítő énekek hangzottak el.
A közös imádkozás egyben az iskolakezdés jegyében zajlott, így fohászkodtak és áldást kértek a diákokra és a pedagógusokra is.
„Ma született egy kisasszony, kinek neve Mária, az egek örülnek nagyon, mert lesz Jézusnak anyja. Földiek vigasza, bűnösök pártfogója, Kisasszonyunk, Mária!” – hangzott az ének a bényi kutacska ősi fái alatt Szűz Mária születésnapjának ünnepén.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
