Rimaszombatban a Csemadok helyi alapszervezete szervezésében került sor az aradi vértanúkról való megemlékezésre a köztemetőben emelt kopjafánál. Díszőrséget álltak a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat tagjai, közreműködött Schnelczer Arany Nikolett és Kerepesi Igor. Áldást adott Mikos Annamária lelkész. Megemlékező beszédet mondott az aradi 13 utolsó mondatait idézve, s annak kapcsán saját gondolatait megfogalmazva Szászi Zoltán író, költő. Az alábbiakban ezt tesszük közzé:
Aulich Lajos: Német anyanyelvű polgári családban született, Pozsonyban, volt hadügyminiszter, a magyar honvédség honvéd vezérőrnagya. Kivégzése akasztással történt. Élt 57 évet.
„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”
Szolgálat. Alázat. Forrón szeretett haza, életet is odaadni fennkölt fogalmakért. Képesek lennénk? Nem tudom.
Damjanich János: Más néven Jovan Damjanic, horvát nemzetiségű, született Staza városában. A magyar honvédség tábornoka, csatát soha nem vesztett. Kivégzése akasztással történt. Élt 44 évet.
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
Volna-e a ma emberében bátorság legyőzni a halált? Volna-e bátorság bármikor késznek lenni elviselni azt?
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Dessewffy Arisztid: Magyar nemesi családba született, Ósvacsákányon. A magyar honvédség honvéd vezérőrnagya, az első-magyarországi hadsereg lovassági főparancsnokaként feladatul kapta az orosz sereg előrenyomulásának megakadályozását. Haynau kegyelemből golyó általi halálra enyhítette a bitót. 47 évet élt.
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
Tegnap hősök, ma mártírok, s holnap? Holnap jönnek az élősködők, akik hősök és mártírok csontjai felett magukat mutogatják, kinek nagyobb a koszorúja?
Knezić Károly: Más néven Karlo Knezić, horvát katonacsalád fia, Nagygordonyán, Veliki Grdevacon született, a magyar honvédség honvéd vezérőrnagya. Tápióbicske, Isaszeg, Nagysalló hőse. Kivégzése akasztással történt. Élt 41 évet.
„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
Lám, a kereszténység kérdése. Lám, amikor valaki magát az úrtól felkentnek hiszi, s annak nevében cselekszik, s hatalmaskodik, de milyen sok van ilyen ma is.
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Kiss Ernő: Temesváron született, az erdélyi örmény nemesi Kis család leszármazottja, eredeti családneve Kisi Ázád. A magyar honvédség altábornagya. Golyó általi halált halt. Élt 50 évet.
„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
Egész emberré váltunk-e, ahogy azt ő megkérdezte? Jogos az aggálya az altábornagy úrnak? Emberré váltunk-e, vagy egymás farkasává?
Lahner György: Necpálon, Túróc megyében született, német polgári családban. Rangja honvéd vezérőrnagy, a szabadságharc hadiiparának felelős parancsnoka volt. Kivégzése akasztással történt, 54. születésnapján végezték ki.
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
A szabadság keresztje, ezt kapni és hordozni, szent nagy teher! Valóban, mi hát az áldozat? Mit lát ma a nép, hogy miben hisznek vezetői, s miben áll az ő vélt vagy valós nagyságuk?
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Lázár Vilmos: örmény származású magyar nemesi családban született a szerbiai Nagybecskerek helységben. A magyar honvédség ezredese volt, hadtestparancsnok. Haynau kegyelemből golyó általi halálra enyhítette a bitót. 31 évet élt.
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa, tette fel a kérdést Lázár Vilmos. Hát tán maga a magyar, legalábbis a népnek az az alja, mely gazsulálva behódol pénzért, hatalomért, lehullott morzsáért. Forradalmárrá kell érni a magyar lelkeknek megint, jól látta ezt az ezredes úr!
Gróf Leiningen-Westerburg Károly: Hessenben, Ilbenstadt városában született. Német főnemesi család sarja, honvéd vezérőrnagy. A tavaszi hadjárat hőse. A szőnyi és a gesztelyi csata győztese. Kivégzése akasztással történt, 30 évet élt.
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
A világ eszmél-e már? Látja, hogy mennyi gonosz hóhértanonc fertőzi a nép életét? Látni kéne már!
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Nagysándor József: Nagyváradon született, magyar–német felmenőkkel rendelkező család fiaként. A magyar honvédseregben a rangja vezérőrnagy volt, a tavaszi hadjárat egyik vezére volt. Kivégzése akasztással történt, 44 évet élt.
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
A példa adva van, jól mutat. Aki semmit nem tett, csak a száját jártatta, annak rettenetes lehet a sorsa. Aki tett, annak becsülete megmarad.
Poeltenberg Ernő: Bécsben osztrák nemesi család fiaként született. A magyar honvédseregben rangja vezérőrnagy volt. A tavaszi hadjárat számos csatájában sikeresen harcolt. Kivégzése akasztással történt, 41 évet élt.
„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
Már e mondat után gondolkodni kell, ki az, ki ellenségünk nekünk ma? Ki az, akinek személyes bosszúja szétzilál és megbont s hová juttat ez el minket?
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Schweidel József, más néven Joseph Schweidel, Zomboron született, német polgári család fiaként. A magyar honvédseregben rangja vezérőrnagy volt. Pest városparancsnoka volt, a schwechati csata egyik hőse. Golyó végzett vele az aradi várárokban. 53 évet élt.
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
Lám, micsoda előrelátás volt ebben a nemes férfiban már akkor! Becsületért bitó, árulásért hatalom. S mindehhez a mai ember járul hozzá, akinek nevében az önjelöltek tolakodnak el- és kiárulni azt, ami még ebből a nemzetből megmaradt.
Török Ignác: Gödöllőn született, magyar kisnemesi családban. Hadmérnök, aki Klapka Györgyöt és Görgey Artúrt is tanította. Komárom várának erősítését tervezte és végezte el. Kivégzése akasztással történt, 54 évet élt.
„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
Szolgálat. Ezt a szót illene megjegyezni a jelen magát vezetőnek vélő embereinek is. Fontos lenne!
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Vécsey Károly: Ősi magyar nemesi családban született a lengyelországi Rzeczniów helységben. A magyar honvédseregben rangja vezérőrnagy. A délvidéki és az erdélyi harcok egyik vezetője volt. Kivégzése akasztással történt, ő volt az utolsó, akit kivégeztek, külön büntetésként végig kellett néznie társai halálát. 45 évet élt.
„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”
Mielőtt a bitóhoz lépett volna, még megállt Damjanich János holtteste előtt, s bár az életben személyes ellenfelek voltak, megcsókolta a halott kezét.
Hajtsunk fejet! Próbáljunk méltóak lenni hozzájuk, az aradi vértanúkhoz.
Nem nekik kell az emlékezés, arra nekünk van szükségünk. Nem a koszorú nagysága méri a tiszteletet és nem a ruha színe gyászol, hanem a szív! Béke emlékükkel!
Elhangzott 2024. október 6-án, Rimaszombatban.
(Szászi Zoltán/Felvidék.ma)
