Személyes hangvételű beszélgetéssorozatot kezdeményezett Budapesten idén februárban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. A havonta egyszeri alkalommal szervezett közönségtalálkozók célja, hogy a magyar társadalmat érintő történelmi traumákról új módon és személyes hangvételben tárgyalják a kommunista diktatúrákhoz köthető egyéni és közösségi megrázkódtatásokat, különös tekintettel a politikai rendőrség működéséből fakadó sebek feldolgozására.
Ügynökök az otthonunkban – a szülők lelepleződésének árnyékában
Február 19-én dr. Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó a kollaboráció nemzedékeken átnyúló hatásainak szakembere beszélgetett Forgách András íróval és Kustár György református lelkésszel, akik mindketten abban a fájdalmas felismerésben osztoztak, hogy szüleik egykor a kommunista rendszer ügynökei voltak. A beszélgetés során arról volt szó, miként lehet megszabadulni a hallgatás terhétől, hogyan lehet szembenézni a hasonló családi titkokkal és lehet feldolgozni ezt a személyes traumát.
Egyházak és hatalom – a diktatúrával való együttélés kérdései
Március 19-én a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnökével, Mirák Katalinnal, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével, Földváryné Kiss Rékával, valamint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal a vallási közösségek és a kommunista rezsim kapcsolatáról, az egyházak túlélési stratégiáiról, az erkölcsi dilemmákról és a múltban tett kompromisszumok hatásairól beszélgettek.
Bibó István öröksége – személyes emlékezés és társadalmi felelősség
Az 1956-os forradalom államminiszteréről Bibó István lánya, Tegzesné Bibó Borbála emlékezett meg április 16-án, aki a forradalmat kisgyermekként élte meg, hiszen akkor hétéves volt, amikor édesapját letartóztatták és tizennégy, amikor újra találkozhattak. Életének e meghatározó időszakában átélte a halálos ítélet kimondásától való rettegést és a börtönviselt család mindennapi megaláztatásait. A hátrányos megkülönböztetés a szabadulás, sőt, édesapja halála után is osztályrésze maradt – útlevélmegvonással és a továbbtanulás lehetőségének korlátozásával. Megtudhattuk, hogy mit jelentett a Kádár-korszakban Bibó István gyermekeként élni, mi adott mégis erőt és mik maradtak a legmegrázóbb emlékek, mit lehet és mit nehéz továbbra is megbocsátani.
Traumák és személyes történetek – a film és az oral history szerepe a feldolgozásban
Május 21-én Varga Ágota Balázs Béla-díjas filmrendező és Szécsényi András történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója beszélgetett a politikai rendőrség társadalomkezelési módszereinek egyéni sorsokra gyakorolt hatásairól és az oral history, vagyis az elbeszélt történelem megörökítésének és feldolgozásának stresszoldó hatásáról. Az összejövetel moderátora Szekér Nóra történész, a levéltár munkatársa volt. Erről a beszélgetésről a Felvidék.ma-ban részletesebben is beszámoltunk.
Az összejövetelek telt házzal zajlottak, de gondolván a szélesebb körű érdeklődésre az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára valamennyi beszélgetést rögzítette és idén augusztus végétől kezdve, havonta egy-egy alkalommal podcastként közre fogja bocsátani.
Gecse Géza/Felvidék.ma
