A nem őshonos növény- és állatfajok által okozott károk lényegesen nagyobbak, mint ahogy azt eddig feltételeztük. A riasztó számadatok mögött egy nemzetközi kutatócsoport áll, mely a különböző országokban előforduló nem őshonos fajok és gazdasági hatásaik hatékonyabb dokumentálásának szenteli tevékenységét. Az invazív növények alkotják a legnagyobb gazdasági kárt okozó csoportot, akár közvetlen hatásukat, akár a figyelemmel kísérésük, ellenőrzésük költségeit tekintve.
Az invazív fajok – a nehezen kiirtható növényektől kezdve a vaddisznókon át a szúnyogokig – tetemes károkat okoznak a mezőgazdaságban, hozzájárulnak a fertőző betegségek terjedéséhez és veszélyeztetik az őshonos ökoszisztémákat. Terjedésük szorosan kapcsolódik a globális felmelegedéshez, az urbanizációhoz és a világkereskedelemhez. A tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a legveszélyeztetettebbek a tengerparti városi területek, főként Európában, Kelet-Kínában és az Egyesült Államokban. Épp itt a legnagyobbak az invazív fajok okozta gazdasági veszteségek.
Míg a növények esetében azok kiirtása és szabályozása jár komoly költségekkel, az állatok kockázatot jelentenek a mezőgazdasági terményekre és a közegészségügyre nézve. A vaddisznók tönkreteszik a terményt, a szúnyogok dengue-lázat és maláriát terjesztenek, s a klímaváltozás következtében új területekre viszik azt el.
Parlagfű (Fotó: Pixabay.com)
A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (IPBES) szerint az invazív fajok által okozott károk és költségek évente globálisan több mint 400 milliárd dollárba kerülnek.
Az új kutatási eredmények tehát csak megerősítik, hogy nem marginális ökológiai problémáról van szó, hanem komoly gazdasági következményekkel járó globális krízisről.
Bár a médiában gyakran említik a tigrisszúnyogot vagy a vaddisznót mint invazív fajt, nálunk a legnagyobb és legelterjedtebb veszélyt a nem őshonos növényfajok jelentik. Ezeket gyakran szándékosan hozzák az országba, mint dísznövényeket, műszaki vagy takarmányfajokat, melyek azonban már kicsúsztak az ellenőrzésünk alól.
Egyesek áthatolhatatlan növényzetet alkotnak, tönkreteszik a folyók, patakok medreit, allergiát okoznak, kiszorítják a haszonnövényeinket, vagy a szokott eljárással kiirthatatlanok. A szlovákiai törvények ezért tiltják szándékos terjesztésüket, kiültetésüket és árusításukat, s előfordulásuk esetén a telek tulajdonosa köteles gondoskodni az eltávolításukról.
Cserjés gyalogakác (Fotó: Pixabay.com)
Szlovákiában az invazív növények problémakörét a Törvénytár 543/2002. sz. természet- és tájvédelmi törvénye, a Szlovák Köztársaság Tt. 449/2019. számú, a konkrét fajok jegyzékét tartalmazó kormányrendelete, a telektulajdonosok ide vonatkozó kötelességeit pedig a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Tt. 450/2019. számú hirdetménye határozza meg. A Tt. 449/2019 számú kormányrendeletének 1. számú melléklete tartalmazza azon invazív fajok jegyzékét, melyek aggályosak Szlovákiára nézve. A Környezetvédelmi Minisztérium Tt. 450/2019. sz. rendelete szerint a telektulajdonosok vagy -használók kötelesek gondoskodni ezek terjedésének megakadályozásáról és eltávolításukról, meghatározva ennek pontos módját is.
Az invazív növények nemcsak elgazosodott területet jelentenek, hanem ökológiai és gazdasági veszélyt is, mely gyors beavatkozást igényel.
Az időben történt észlelés és likvidálás megakadályozhatja a terjedést és jelentős költségeket takaríthat meg, főként ha olyan telkekről van szó, amelyek védett területtel, vízmederrel, vagy mezőgazdasági földterülettel szomszédosak.
Kanadai aranyvessző (Fotó: Pixabay.com)
Az invazív növények törvényben szereplő jegyzékében az alábbiak találhatók: ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), perzsa medvetalp (Heracleum persicum), Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), hibrid japán keserűfű (Fallopia x bohemica), japán keserűfű (Fallopia japonica), óriás japán keserűfű (Fallopia sachalinensis), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), magas aranyvessző (Solidago gigantea). A fák közül a cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa), kőrislevelű juhar (Negundo aceroides) és a közönséges ördögcérna (Lycium barbarum).
Amennyiben ilyen fajra leszünk figyelmesek, jelentsük az invazne.sk oldalon, vagy a járási hivatal környezetvédelmi osztályán. Ne terjesszük, ne helyezzük át a növényt vagy annak maradványait! Óvatosan távolítsuk el a rendeletben ajánlott módon (virágzás előtti kaszálással, kikapálással, ellenőrzött begyűjtéssel)!
Ezeknek a törvényi kötelezettségeknek az elmulasztása nemcsak pénzbüntetést vonhat maga után, hanem egyéb jogi következményekkel is járhat.
Ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük telkeinket és invazív fajok előfordulása esetén haladéktalanul járjunk el a törvénynek megfelelően.
NZS/Felvidék.ma/Pravda
