Apák napja alkalmából a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének vezetősége idén a bátkai Pásztor Lászlót tüntette ki az Év apja elismeréssel.
A Rákóczi Szövetség régi, tiszteletreméltó tagja megilletődötten fogadta a kitüntetést, lapozta az emlékkönyvet, a Muskátli magazint, s elmondta nem számított rá, nagyon meglepődött.
„Jó, hogy a Rákóczi Szövetségben ilyen hagyományt is ápolunk. Nagyon örülök neki, és remélem, hogy ez a jövőben is folytatódni fog”– nyilatkozta Pásztor László.
A Pásztor családban az apák napi elismerés különös jelentőséggel bírt: éppen az aranylakodalom másnapján zajlott. 1975. június 14-én kötött házasságukra emlékezve elérzékenyülve mesélték: „Egész életünkben kultúrával foglalkoztunk. Talán ez is hozott minket össze. A kultúrát mindig együtt oldottuk meg.”
Kérdésünkre: mi a titka az ötvenéves házasságnak? A válasz őszinte és egyszerű volt: „Úgy voltunk nevelve, hogy ha egyszer már férjhez megyünk, akkor együtt kell lenni. Vannak rossz idők, jó idők, de a gyerekeket együtt kell felnevelni. Az a legfontosabb.”
Az „együtt” az évtizedeken átívelő közösségi munkára is érvényes. Nem csupán a Csemadokra, hanem a Rákóczi Szövetségre és a helyi nyugdíjasklubra is kiterjed.
Pásztor László (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Id. Pásztor László Perjésén született. Iskolai éveit Rimaszombatban kezdte, ahol magyar alapiskolába járt, majd a közgazdasági középiskolában folytatta tanulmányait az 1960-as évek végén. Ekkoriban kapcsolódott be először a helyi magyar kulturális életbe.
Rendszeres látogatója lett a Tompa Mihály Klubnak, majd tagja lett a rimaszombati öntevékeny színjátszó csoportnak és egy tánccsoportnak is. Részt vett több kulturális rendezvényen és versenyen, például a Komáromi Jókai Napokon is.
A középiskola után a Csemadok járási szervezeténél dolgozott négy éven át instruktor pozícióban, egy olyan időszakban, amikor még 78 alapszervezet működött a járásban. Itt számos kulturális eseményt, versenyt és színjátszó fesztivált szervezett, és ezzel megalapozta hosszú távú kapcsolatát a kulturális élettel.
Hivatásos életében a Bátkai Állami Gazdaságnál dolgozott 18 éven át, mint zootechnikus, majd vegyes kereskedési magánvállalkozóként folytatta.
Családalapítása 1975-ben történt, amikor feleségével, Magdával összeházasodtak. Közösen Bátkába költöztek, családi házat építettek.
Mindketten aktív szerepet vállaltak a helyi közösségi és kulturális életben. Az évek során különféle funkciókat töltöttek be a Csemadokban, ő maga elnöki pozícióban is volt, majd később segítette felesége munkáját, úgy ahogyan ma is a Remény Idősebb Generáció Klubja polgári társulásban.
A Rákóczi Szövetséghez a kilencvenes évek elején csatlakozott, még a mozgalom felvidéki megerősödésének idején, Rimaszombatban. Azóta is aktív tag, bár egészségi állapota az utóbbi időben kissé korlátozta a részvételt. Külön öröm számára, hogy a Balog-völgyi alapszervezet is sikeresen működik, eredményes évzáró gyűléseket tartanak, és a fiatalok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak.
A bátkai Pásztor házaspár (Fotó: Pásztor Magdi FB)
Két fiuk van, László és Gábor, akiket tudatosan magyar tannyelvű iskolába járattak, és most már az unokái is magyar iskolákba járnak. Fontosnak tartják a magyar identitás, kultúra és oktatás megőrzését – nemcsak közösségi, hanem szülői és nagyszülői felelősségként is.
Életfilozófiája és házasságának titka a hűség, kitartás és közös értékeken alapuló együttműködés. Mint mondja, a nehéz időszakokat is együtt vészelték át feleségével.
„A legfontosabb, hogy megmaradjunk magyarnak, hogy a gyerekeink, unokáink is tudják, honnan jöttek, és hová tartoznak. Mert csak így maradhat meg a közösségünk”– szögezte le Pásztor László.
Az apák napját június harmadik vasárnapján ünnepeljük, hogy kifejezzük hálánkat és szeretetünket az édesapák iránt. Ez a nap az apai gondoskodás, példamutatás és áldozatvállalás elismeréséről szól.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
