A tegnapi napon hatályba lépett az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás frissített változata. Az Európai Bizottság álláspontja szerint egy „javított, stabil, méltányos és állandó kereskedelmi rendszer” előnyeit élvezhetik a felek.
Az Európai Bizottság közleménye alapján az olykor feszült tárgyalások után létrejött frissített megállapodás három kulcsfontosságú elv köré épül: a kereskedelmi forgalom bővítése, a termelési szabványok összehangolása és egy megbízható védelmi mechanizmus. Az egyezmény brüsszeli értelmezés szerint egyensúlyt teremt Kijev kereskedelmi igényei és az EU mezőgazdasági ágazatainak érzékenysége között. A legérzékenyebb árucikkek – mint a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz – esetében a növekedés állítólag csekély a korábbi szabadkereskedelmi egyezményhez képest. Más termékeknél a kiegészítő piacok alapján mindkét fél számára előnyös javulás történt, a nem érzékeny áruk esetében pedig teljes liberalizációról állapodtak meg, állítják Brüsszelben.
Az új piaci hozzáférés feltétele, hogy Kijev fokozatosan átvegye az uniós normákat, például az állatjólét, a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használata terén. Ukrajnának évente jelentést kell tennie az ezen a téren elért előrehaladásról.
Az Ukrajnával szomszédos tagállamok véleménye azonban nem egyezik Brüsszel álláspontjával.
Az Európai Bizottság által korábban bemutatott tervezet alapján jelentős engedményeket kapna az ukrán fél. A háború előtti kvótákhoz képest a méz behozatala a hatszorosára, a cukoré ötszörösére, a tojásé pedig háromszorosára nőhet a megemelt kvóták alapján. A baromfi esetében a kvóta 120 ezer tonnára emelkedik, míg a kukoricánál még ennél is súlyosabb a helyzet, hiszen hiába van kvóta, a tervezet szerint a vám nulla százalék, így az korlátlanul hozható be Ukrajnából.
Az Európai Bizottság csütörtöki ülésén a Politico értesülései szerint jogi lépéseket helyezett kilátásba Szlovákia, Magyarország és Lengyelország ellen, mivel továbbra is tiltják egyes mezőgazdasági termékek Ukrajnából történő behozatalát, elutasítva a frissített megállapodást.
Az EB szóvivője, Olof Gill ezzel összefüggésben nem látja indokoltnak az ukrán áruk behozatala káros hatásainak megakadályozását célzó, nemzeti hatáskörben bevezetett behozatali tilalmat.
Az Oroszország által indított 2022-es támadás előtti időszakban Ukrajna mezőgazdasági exportja erősen korlátozott volt az Európai Unió felé. A 2014-ben aláírt társulási megállapodás alapján ugyan létrejött egy szabadkereskedelmi mechanizmus, de az csak 2016-tól lépett életbe, és működését szigorú kvóták, valamint magas vámok korlátozták. Az exportlehetőségek szűkek voltak: a legtöbb ukrán mezőgazdasági termék néhány hónap alatt elérte a kvótahatárt, s onnan kezdve jelentős vámterhek nehezítették az uniós piacra jutást.
A fordulat 2022-ben következett be: az Oroszország által indított háború nyomán az EU ideiglenesen teljes vám- és kvótamentességet biztosított Ukrajnának. Ez a döntés hirtelen és drasztikusan növelte meg az ukrán exportot az EU felé.
Az intézkedésnek következtében ellenőrizetlenül, nagy mennyiségben kezdtek áramlani a kétes minőségű ukrán gabonafélék és más mezőgazdasági termékek az EU területére, ellehetetlenítve ezzel a tagországok gazdáinak megélhetését és jövőjét.
A közép-európai országok, különösen Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Románia, de a nyugat-európai Franciaország vagy Belgium gazdái is jelentős veszteségeket szenvedtek el a hirtelen megugró és olcsó ukrán konkurencia miatt. Mindez gazdatüntetésekhez, határzárakhoz és végső soron a kedvezményes rendszer felülvizsgálatához vezetett. Ráadásul az Ukrajnából származó gabonafélékkel kapcsolatban gyakran vetődnek fel minőségi és élelmiszer-biztonsági kérdések, mivel az Európai Bizottság nem kötelezte Ukrajnát azoknak a termelési szabályoknak a betartására, amelyek az uniós tagállamok számára kötelezőek. Ebben a helyzetben Szlovákia, Magyarország és Lengyelország termelői érdekeinek védelmében behozatali tilalmat vezetett be az ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben.
Az EU és Ukrajna közötti megállapodás idén június elején lejárt, az EU akkor úgynevezett átmeneti intézkedéseket vezetett be, melyek lényegében visszatérést jelentettek a orosz–ukrán háború kitörése előtti időszakban érvényes kvótákhoz.
Ezért a tagállamok új szerződés megkötését sürgették. Ez a frissített megállapodás lépett most érvénybe, melynek alapján döntött úgy a három említett tagállam, hogy a tilalmat a továbbiakban is érvényesnek tekinti, mivel a megállapítást elfogadhatatlannak tartja a hazai mezőgazdasági termékek védelme szempontjából.
NZS/Felvidék.ma
