A lévai Reviczky Ház adott otthont a Magyar Szövetség elnökét vendégül látó lakossági fórumnak. Gubík László a szülővárosában a közélet aktuális kérdései mellett összegezte az elnöksége elmúlt közel másfél évét, szólt a magyar közösség előtt álló választásokról, ugyanakkor a helyi közösség helyzetének elemzésére is jutott idő a február 11-ei találkozón.
Az eseményen a lévai magyar szervezetek és intézmények képviselői mellett szép számmal jelen voltak a város és a környékbeli falvak magyar közösségeinek tagjai is. A lakossági fórumot Kluch Lenke, a Magyar Szövetség Lévai Helyi Szervezetének elnöke és Urbán Zoltán, a Reviczky Társulás elnöke vezette.
Első körben az elmúlt közel másfél év értékelésére kérték fel a Magyar Szövetség elnökét. Mozgalmas, ámde nehéz küldetést vállaltam el a választáskor – kezdte Gubík. Léván is kiemelte, hogy
a Magyar Szövetség a felvidéki magyar közösség egyetlen politikai pártjaként a lokálpatriotizmust tartja szem előtt. „Nem ideológiák mentén politizálunk, hanem témák és ügyek mentén keressük az együttműködés lehetőségét”
– hangzott el a Reviczky Házban. Hozzátette, a 2025 áprilisában Kassán közzétett Együttélés 2040 dokumentumban összegezték a programpontjaikat, ebben fogalmazták meg a vezérfonalat, amely mentén haladnak.
Kutyaszorítóban vagyunk
Felvetődött a kérdés, miszerint a politikai életben miként lavírozik a párt. Gubík elmondta, magyar politikai pártként, Duray Miklóst idézve egyfajta kutyaszorítóban vagyunk,
mivel az egyes érdekszféráinkban más-más szlovákiai pártokkal értünk egyet, állunk azonos platformon.
Mint említette, a geopolitikai érdekek szintjén a jelenlegi kormánypártokkal tudunk azonosulni, ám a kisebbségvédelem kérdésében már a mostani liberálisok eszméje áll közelebb a Magyar Szövetséghez. A konzervatív keresztény értékek által a kereszténydemokraták állnak közel a magyar párthoz. Ezért is az érdekek mentén történő politizálás az egyetlen járható út a Magyar Szövetség előtt.
A Magyar Szövetség regionális szinten igen erős
A fórumon kitértek az idén ősszel esedékes helyhatósági és megyei választásokra. Az országos elnök ezzel kapcsolatban kifejtette: a Magyar Szövetség a második legtöbb polgármestert adta Szlovákiában.
A megyei önkormányzatok színterén pedig úgy a legerősebb, legtöbb képviselőt bejuttató párt, hogy az ország nyolc megyéje közül csupán ötben vannak jelen.
Paradoxon, hogy emellett a parlamenti érdekképviseletet immár huzamosabb ideje nem tudták elérni. Ennek egyik okaként nevezte meg, hogy az egész ország egy választókörzetként van jelen a parlamenti választásokon, ahol egyes régiók túlreprezentáltak, mások meg sem jelennek. Jelezte, a környező országokban több helyen alanyi jogon van képviseletük az adott parlamentben a kisebbségeknek.
Ugyanakkor elmondta, a felvidéki választók hajlamosak szlovák pártokra szavazni. A korszakváltás ezen is próbál enyhíteni.
„A Magyar Szövetség az egyetlen magyar párt az országban, más nem foglalkozik a magyar közösség érdekeivel. Így a saját kezünkben van a sorsunk”
– szögezte le Gubík.
Élő joggá tették a Beneš-dekrétumokat
Természetesen Léván is terítékre került a Beneš-dekrétumok, illetve a lex Beneš kérdésköre. Ezzel kapcsolatban Gubík elmondta: az utóbbi időszak fejleményei élő joggá tették a Beneš-dekrétumokat.
A szlovák jogrend szerint mai napig kollektív bűnösök vagyunk.
Kiemelte a lex Beneš lélektani, politikai és jogi okait.
Összegezte a legújabb fejleményeket. A lévai fórummal azonos időben az Európai Parlament Strasbourgban tartott bizottsági ülésén tárgyalt Szlovákiai jogállamiságáról Vincze Lóránt EP-képviselő javaslatára. Ugyancsak megemlítette, hogy a Szlovák Földalap korábbi elnöke, Ján Marosz telekmaffiáról beszélt a földek jogtalan kisajátítása kapcsán. Az Alkotmánybíróság elé került a lex Beneš, ám konkrétan még nem döntöttek ez ügyben, így az hatályban van a mai napig.
Korszakváltás és nemzetpolitika
A korszakváltásról szólva elmondta, nélkülözhetetlen a hathatós kommunikáció. A kisebbségi lét kérdései mellett a szociális és gazdasági problémák határozzák meg a mindennapjainkat. Így megfelelő ilyen irányú üzenetekkel lehet megszólítani a választókat.
Szóba kerültek az április 12-én esedékes magyarországi országgyűlési választások is, főleg a nemzetpolitika kérdéskörében. Mint Gubík jelezte:
a magyar alaptörvényben foglaltak szerint alkotmányos kötelessége a mindenkori magyar kormánynak a felelősségvállalás a külhoni magyarok, nemzetrész iránt.
A lévai magyar közösség helyzete
Érintették a lévai magyar közösség helyzetét. Itt Kluch Lenke leszögezte: nagyon jó lenne, ha a leendő lévai önkormányzatba bekerülne legalább egy magyar képviselő. Az önkormányzat mellett az egyes bizottságokban is kellenek a magyar tagok, így tudják csupán helyi szinten képviselni a magyar közösség érdekeit.
A helyhatósági választásokkal kapcsolatban Gubík László elmondta, a Magyar Szövetség igyekszik segíteni azon jelölteknek, akik ezt kérik.
A fórum az érdeklődők kérdéseivel és véleményeivel zárult. Mások mellett a város egyetlen magyar alapiskolájának helyzetéről szólt Lőrincz Katalin, a Juhász Gyula Alapiskola intézményvezetője. Kifejtette, hogy nagyon örülnek annak, hogy hamarosan végre elkezdődik az áldatlan állapotban lévő tornaterem tejes körű felújítása. Azonban évről évre kevesebb gyermeket íratnak be az iskolába. A hathatós anyaországi támogatás ellenére csökken a létszám. Erre a demográfiai tényezők is hatással vannak.
A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a lévai magyar közösség megmaradásának záloga az anyanyelvi oktatás és a magyar kultúra értékeinek ápolása és átadása a lévai magyar civil szervezetek által.
Gubík László legutóbb tavaly májusban tartott lakossági fórumot szülővárosában. A lévai eseményről ITT számoltunk be.
Pásztor Péter/Felvidék.ma





