Az Európai Bizottság támogatja Szlovákiát a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásában, célja megőrizni a közbizalmat és védeni az unió pénzügyi érdekeit – jelentette ki Michael McGrath demokráciáért, igazságügyekért és jogállamiságért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban az uniós parlament plenáris ülésén, a témáról folytatott vitában.
Elmondta: a Szlovákiára vonatkozó tavalyi jogállamisági jelentés szerint nem történt előrelépés az igazságügyi tanács függetlenségi garanciái és a bírák büntetőeljárási védelme terén.
A korrupció elleni fellépésben a 2024-es reform és a korrupcióellenes szervek megszüntetése visszaesést okozott az ügyek számában, köztük az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozókban is; az Európai Bizottság nem lát előrelépést a magas szintű korrupció üldözésében.
Felhívta a figyelmet: nem történt haladás a lobbiszabályozás és a közszolgálati média függetlenségének ügyében sem, miközben nyomás nehezedik a civil szférára.
Szlovákia a helyreállítási alapok 61 százalékát már megkapta, a kohéziós és agrárpénzeknél ugyanakkor továbbra is vannak végrehajtási és ellenőrzési hiányosságok
– mondta az ír biztos.
Dömötör Csaba fideszes képviselő
szerint politikai nyomásgyakorlás zajlik Magyarország és Szlovákia ellen, mert nem támogatják háborús politikát. Azt is bírálta, hogy bár a vita a Beneš-dekrétumokról szólt volna, szerinte valójában nyomásgyakorlásról van szó.
Hangsúlyozta: politikai közössége két évtizede kiáll az őshonos kisebbségek mellett, és elutasítja a kollektív bűnösség elvét.
Bírálta továbbá
a „néppárti nagykoalíciót”, amiért leszavazták az őshonos kisebbségek védelmét célzó módosító indítványaikat a 2025-ös emberi jogi jelentésben, és 2022 óta még a fogalom használatát sem támogatják.
László András fideszes EP-képviselő felszólalásában az Európai Bizottságot bírálta, amiért „évtizedek óta figyelmen kívül hagyja a nemzeti kisebbségek jogait, köztük a felvidéki, erdélyi és kárpátaljai magyar közösségek helyzetét”.
Példaként említette a Beneš-dekrétumokat, a nyelvhasználat és az oktatás kérdését, valamint az ukrajnai kényszersorozásokat.
Azt mondta, hogy a határon túli magyarok mellett következetesen csak a Fidesz-KDNP állt ki, megkönnyítve a kettős állampolgárságot és növelve a támogatásokat, Antall József örökségére hivatkozva.
Kijelentette azt is: miközben a bizottság jogállamisági és emberi jogi kérdésekben bírálja Magyarországot, saját döntéseivel kollektívan sújtja a magyarokat, amit elfogadhatatlannak nevezett.
Ferenc Viktória, a Fidesz képviselője felszólalásában
„színjátéknak” nevezte a vitát, mondván: az Európai Parlament nem a felvidéki magyarok jogfosztásáról tárgyal érdemben. Bírálta a néppárti és balliberális többséget, amiért korábban nem támogatták a nemzeti kisebbségek védelmét célzó módosításaikat az emberi jogi jelentésben.
Kárpátaljai magyarként elítélte a kollektív bűnösség elvét és a nemzetiségi alapú diszkriminációt, valamint kifogásolta, hogy az uniós intézmények nem lépnek fel az ukrajnai kisebbségi jogsértések ügyében.
Vicsek Annamária fideszes képviselő felszólalásában kifogásolta, hogy
a Beneš-dekrétumokról ígért vita szerinte ismét egy tagállam elleni politikai vitává alakult, miközben az őshonos nemzeti kisebbségeket érő igazságtalanságok nem kapnak érdemi figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy a Minority SafePack kezdeményezés több mint egymillió aláírása ellenére sem született jogalkotási javaslat.
Tarr Zoltán, a Tisza párt képviselője megköszönte a Néppárt támogatását a Tisza kezdeményezéséhez a téma napirendre vételében, mert ez szerinte nemcsak a szlovákiai magyarok, hanem minden szabadságszerető szlovák polgár számára fontos. Azt mondta, elfogadhatatlan, ha rendőri fellépéssel korlátozzák a véleménynyilvánítást, és az EU-nak fel kell lépnie a kollektív bűnösség logikájával és a diszkriminatív kormányzati gyakorlatokkal szemben.
Dávid Dóra, a Tisza párt képviselője arról beszélt, hogy egy uniós tagállamban kártalanítás nélküli vagyonelkobzások történhetnek történelmi jogszabályokra hivatkozva, ami szerinte jogbizonytalanságot teremt, és a belső piac működését is veszélyezteti. Kérte az Európai Bizottságot, vizsgálja meg e gyakorlat jogszerűségét, és lépjen fel annak érdekében, hogy Szlovákiában ne érhesse hátrány vagy büntetés azokat, akik bírálják ezt a rendszert.
Dobrev Klára, a DK EP-képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő politikai szövetségesek, és mindketten gyakran hivatkoznak a nemzetre, miközben tetteik nem ezt tükrözik. Hangosan bírálják az Európai Uniót, ugyanakkor elfogadják az uniós forrásokat, amelyeket – mondta a képviselő – barátaik és rokonaik gazdagítására használnak fel. A két miniszterelnök között szerinte a legfontosabb közös pont a korlátlan hatalomra törekvés.
Dobrev Klára azt mondta, hogy Szlovákiában a Beneš-dekrétumokat bírálókat büntetni kívánják, miközben Orbán Viktor – aki magát a nemzet védelmezőjének tartja – nem emeli fel a szavát ez ügyben Fico kormányzata ellen.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője rámutatott: Közép-Európa évszázadok óta a birodalmi, „oszd meg és uralkodj!” politikák áldozata, és szerinte most az Európai Bizottság is ezzel próbálkozik. Úgy vélte, Szlovákiával közösen kell védeni a hagyományos értékeket, de ehhez rendezni kell a két ország vitás kérdéseit.
A Beneš-dekrétumok diszkriminatív részeinek eltörlését sürgette, elutasítva a kollektív bűnösség elvét és a jogfosztást. Bírálta a szlovák nyelvtörvényt, a kettős állampolgárság tilalmát és a kulturális autonómia hiányát. Szerinte Szlovákiának biztosítania kell a jogegyenlőséget és az anyanyelvhasználat jogát a magyar közösség számára.
MTI/Felvidék.ma
