Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a Büntetőeljárási törvény módosítása hatályának egy részét, amely a bűnügyi hatóságokkal együttműködő személyektől szerzett bizonyítékok felhasználhatatlanságára vonatkozik. A decemberi módosítás többi részére nem vonatkozik a felfüggesztés. Ellenzéki képviselők fordultak az AB-hez a módosítások ügyében.
A Büntető törvénykönyv módosítását Maroš Žilinka és a Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) is megtámadta, ezeket a beadványokat az AB összevonta. Az AB szerint ha nem függesztik fel a vonatkozó módosítást, az számos folyamatban levő büntetőügyre hatással lenne, és veszélyeztethetné a sértettek jogait, valamint az együttműködő gyanúsítottak jogait is.
„Ami a sértettek jogait illeti, ezek sérülhetnek, ha az együttműködő gyanúsítottak vallomásait nem veszik figyelembe, mert a legsúlyosabb ügyekben gyakran ezeknek van a legnagyobb bizonyító erejük, és emiatt a tetteseket nem ítélnék el”
– közölte az AB. Ráadásul ha az AB később megállapítaná, hogy ez a rendelkezés valóban alkotmánysértő, az addig felfüggesztett ügyeket már nem biztos, hogy újra lehetne tárgyalni.
Magukkal az együttműködő személyekkel, mint kedvezményezettekkel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy az alkotmány által garantált védelemhez való joguk kerülhet veszélybe.
„Az Alkotmánybíróság ezért arra a döntésre jutott, hogy a büntetőeljárás igazságosságának megőrzése szempontjából – amely összefügg a sértettek, de az együttműködő személyek emberi jogi helyzetével is –, továbbá a jogbiztonság érdekében indokoltabb a 416/2025. számú törvény II. cikk 1. pontja hatályának felfüggesztése. Ugyanis a norma beavatkozást jelent a folyamatban levő eljárásokba. Emellett koncepcionális változásokat hoz, másrészt pedig alkalmazásának következményei most még nem láthatók előre világosan” – állapította meg a bíróság.
Az AB döntésének indoklásához különvéleményt fogalmazott meg Ivan Fiačan, Rastislav Kaššák, Ľuboš Szigeti és Robert Šorl alkotmánybíró. A Btk. és a Büntetőeljárási törvény módosítását gyorsított eljárásban fogadta el a parlament. A kormánypártok azzal érveltek, hogy visszaélések történtek az ún. bűnbánó tanú intézményével, és hiteltelen vallomások alapján ítéltek el egyes személyeket. A Büntetőeljárási törvény módosítása miatt a Speciális Büntetőbíróság már felfüggesztette a Norbert B. ellen vesztegetés miatt indított eljárást.
Felvidék.ma/TASR
