A táborszervezők segítségével a gombaszögi tábor területének látogatottabb pontjaira még csütörtök délután kikerültek a másnap délelőtti első világháborús történelmi klip-vetélkedőre mozgósító felhívás plakátjai. Gecse Géza témafelelős arra hívta fel a figyelmet, hogy függetlenül a címtől, a diákok nemcsak 1916-tól, hanem 1914-től, tehát az első világháború kitörésétől kezdve támaszkodhatnak az első világháborúra, mint tényanyagra.
Amennyiben sikerül megjeleníteniük, ami például a családjukban akkor történt, továbbá azt, hogy sorsukra pontosan miként hatott a „nagy háború”, olyan információ birtokosai, aminek rajtuk kívül senki! Ettől kezdve tehát kizárólag az dönti el, hogy nyernek-e vagy sem, hogy miként tudják formába önteni a saját egyedi történetüket, ami szólhat a dédnagyapjuk hadifogságáról, vagy a háború családjukat ért másfajta sorsfordító hatásairól éppúgy, mint olyan kisebb külön témákról, mint a páncélos hadviselés átalakulása, a harci gázok vagy a sorozatvető fegyverek alkalmazása – mindez 2 és 4 perc közötti terjedelemben.
Gecse Géza a Márai Sándor sátorban
A szervezők szándékosan a mobiltelefonok vagy egyszerűbb fényképezőgépek mozgóképi üzemmódban rögzített felvételeit tekintik kiindulási alapnak. Ezeket ugyanis a YouTube-ra való feltöltésük után a YouTube egyébként igen egyszerű szerkesztőprogramjának a használatával – igaz, hogy a profi szerkesztőprogramoknál valamivel több idő alatt – de igen színvonalasan, plusz beruházás nélkül, akár már most is meg tudják csinálni – hangsúlyozta Gecse Géza.
A közönség
Amire vigyázni kell, hogy a hangvágó programokhoz képest a képvágó programoknál, így a YouTube-énál is – sokkal erőteljesebben meg van kötve a kezünk. Hangvágó programok esetében nagy mozgásterünk van ugyanis a korrekcióra, míg képvágó programoknál ez a mozgástér sokkal kisebb, hiszen egy nyögés, vagy felesleges mondatrész eltávolításánál a kép ugrik, tehát észrevehetővé válik, hogy „hozzányúltunk”, amit a néző „nem szeret”. Ezért szerencsés, ha eleve 15-20-25, legfeljebb 60-70 másodperces részleteket veszünk fel, amelyeket jó, ha gondolati vagy hangulati egységekként tudunk majd feltölteni. Ekkor ugyanis a nem használható részeket a klip összeállításánál eleve kihagyjuk, vagyis a végső változat elkészítésekor „nem kalkulálunk vele”.
Egy 4 perces kisfilm elkészítésénél 30-40 ilyen részfelvétellel már jól tudunk gazdálkodni. És rutinos klip-készítőként a produkció bő fél nap alatt elkészíthető. Az Aspektus nem vár a klipben trükköket, viszont mozgó felvételeket – igen. Mozgást pedig sokféleképpen lehet teremteni – jelentette ki Gecse. Őt idézem: „Ha megvan még a nagyapád hadifogságban faragott pipája vagy kitüntetése – elég rajta végighúzni a mobilod kameráját, és máris van egy etűd, amit a klipedben fel tudsz használni.
Ha voltál a világháború valamelyik színhelyén, például Limanovában, az Uzsoki-hágónál, vagy Olaszországban a Piavénál vagy a Pó-fennsíkon, akkor az egykori harcteret, a világháborús emlékműveket végigpásztázva ismét van mozgó anyagod. De ha pusztán arról csinálsz egy klipet, hogy felveszed Franciaországban valamelyik város vagy falu világháborús emlékművét, összehasonlítod, hogy mennyi ember halt meg az első és a második világháborúban, és ezt az ordító különbséget magyarázod meg 4 percben, azzal is tökéletesen elégedettek leszünk!”
Ehhez – hogy a történelmi ismeretterjesztő jelleg biztosítva legyen, – persze többnyire hozzá kell olvasni – hangsúlyozta Gecse Géza, aki szerint ma már a Wikipédia könnyen hozzáférhető mivolta és a korábbinál pontosabb hivatkozásai miatt sokkal jobban használható információs bázisként, mint mondjuk tíz éve, viszont – az esetek jelentős részében – azért továbbra is jó, ha szócikkei alján ellenőrizzük a forrásokat és ezeket egy könyvtárban felkutatva, biztos, hogy tudunk úgy fogalmazni, hogy az mindenki számára ne csak érvényes, hanem érdekes is legyen.
Gecse javasolta az Our Story in two minutes című két hónapja hatásos módon közzétett kétperces, a világ keletkezéséről készített klip megtekintését, amelyet iskolai házi feladatként készített egy amerikai diák. Módszertani segítségként pedig Ray Müller zseniális Leni Riefenstahlról szóló kétszer másfél órás dokumentumfilmjét ajánlotta – abban is főként az első rész megtekintését. A magyarul A képek hatalma-ként bemutatott produkció – többek között – Az akarat diadala című film keletkezéséről szól, amit a német filmrendező asszony a harmincas évek első felében a nürnbergi pártnapról, vagyis egy alapvetően unalmas eseményről forgatott. Viszont a szerkesztési technikának, a szoros vágásoknak és a kamerakezelésnek köszönhetően sikerült dinamizálnia mindazt, amit látott és – bár direkt propaganda a filmben nem volt – hatását tekintve az alkotás mégis propagandaként hatott, hiszen bemutatása után 300 000 ember lépett be a náci pártba Németországban. Viszont amit Leni a filmben a filmkészítésről elmond, az ma is érvényes és használható. Egyébként nemcsak a film, hanem a hangfelvételek elkészítésekor is – jegyezte meg Gecse Géza, aki ezt követően az elmúlt szemeszterben egyik tanítványa által szemináriumi dolgozat-kiegészítőként készített klipet elemezve mutatott rá arra, hogy mi az, ami jó és mi az, ami kerülendő a klip-készítés folyamán.
Mint tanítványa klipjéből is látható, vigyázni kell az új alkotások és a zene használatával – ezek ugyanis nagyon sokszor ún. „friss szerzői jogosak”, vagyis felhasználásuk biztos, hogy nem lesz „jogtiszta”. Erre pedig ilyenkor sem árt törekedni – jegyezte meg.
Pont fordítva van, mint ahogy az emberek többsége gondolja – az egykori háborús tudósítások közül immár a második világháborúsok többsége is használható, hiszen 1945-ös frontfelvételek esetében is tavaly telt le a 70 év, viszont sem az első, sem a második világháborús művészi alkotások esetében – ilyesmiről nem beszélhetünk, ráadásul azokhoz különleges szerzői jogok is kapcsolódnak. A szerzői jogokkal kapcsolatos anomáliákat általában a YouTube jelzi, bár túlságosan Amerika-központú jellege miatt kifejezetten az angolszász világra koncentrál. Az ezzel kapcsolatos két évvel ezelőtti Aspektus-szakelőadások – amelyek hétköznapi ember számára ugyan nem túl érdekfeszítőek, viszont mind nyomtatott formában, mind pedig mozgóképben továbbra is érvényes mondanivalót tartalmaznak. Ezért azokat akár link-gyűjteményként is szívesen az Aspektus facebook-oldalán vagy a honlapján keresztül, illetve az ujaspektus@gmail.com címen bárkinek a rendelkezésére bocsájtják.
Gecse Géza bemutatta a két évvel ezelőtti vetélkedő első helyezettjének, Szabó Róbertnek a klipjét, amelyről elmondta, hogy a kisfilm azért is jó, mert ilyen fajta filmekre számítottak eredetileg. A második helyezett erdélyi Máthé Kincső családtörténetében több az állókép, mint a Szabó Róbertében, míg a harmadik helyezett főként állóképek mozgatásával, zenei effektekkel való kombinálásával és áldozati statisztikával igyekezett eleget tenni a pályázati kiírásnak. Mindezek állandó jelleggel hozzáférhetőek az Aspektus honlapján vagy facebook-oldalán keresztül – hívta fel a figyelmet Gecse Géza.
Aki kért, kapott a felhívás szövegéből
Kérdésekre válaszolva pedig az Aspektus témafelelőse azt is elmondta, hogy a díjazottak műveik elkészítésekor még középiskolások voltak, de most már egyetemisták, sőt, ketten közülük egyetemi tanulmányaikat befejezték, tehát a diákok számára készült vetélkedő nem zárja ki azokat, akik diákok voltak, de most már nem azok, mert felvételiznek vagy most éppen dolgoznak.
A pályaművek elkészítésekor természetesen több munkával is pályázhat valaki és nem kötelező csak és kizárólag a YouTube szerkesztőprogramját használni, hiszen a lehetőségeket, a jelentkezők körét nem kívánják ily módon korlátozni, mint ahogy eddig sem tették – jelentette ki Gecse Géza.
(Kép és szöveg: Aspektus)
