Harmincéves kényszerházasság után 1989-ben jött el az ideje, hogy Nána község leváljon Párkány városáról. Forradalmi cselekedet volt ez, hiszen a város vesztett (a lakosság létszámának csökkenésével biztosan), Nána pedig nyert. Igaz, teljesen nulláról kezdte működését (vagyonelosztás nélkül), de pár év alatt több mindent behozott a község.
A legnagyobb esemény volt, hogy az 1991/1992-es iskolaévet már az önálló 1-4 évfolyamos kisiskolában kezdték a nánai nebulók.
Ez sem volt egyszerű: elfogadtatni a fiatal szülőkkel, hogy van létjogosultsága egy kisiskolának, még ha összevont osztályokban is tanulnak.
A régi százéves épületet korszerűbbé tette az akkori (első) polgármester, Drubits László. A tapasztalt és jó hírnévnek örvendő igazgatónő, Drubits Ilona is garancia volt a jó kezdethez, amikor 34 kisdiák kezdte tanulmányait az öreg iskola falai között.
Azóta már átköltöztek a 70-es években épült korszerű óvoda épületébe, s bizony volt, hogy falakat kellett bontani, hogy beférjenek a tantermekbe. Ma évente változó létszámmal működnek, de a legtöbb szülő megismerte és megértette a kisiskola előnyeit gyermekeik jövője szempontjából.
Mind a korábbi, mind a jelenlegi pedagógusok mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a gyermek, szülő, a falu lakossága, közösségei elégedettek legyenek. Szó szerint híresek lettek eredményeikkel, magyarországi versenyekbe kapcsolódtak be, nyári táborokat szerveznek, járják a szülőföld tájait, megismerik értékeit, mert nekik és tanítóiknak mindenre van idejük, a tanítási időn kívül is. Pedig úgy hozta a sors, hogy jelenleg valamennyi pedagógus bejáró.
S mégis ott vannak gyermekeikkel a Csemadok által szervezett nemzeti megemlékezéseken, a nyugdíjasok találkozóin, mindenütt, ahová hívják őket szerepelni. Tehetséges tanulóik ott vannak a körzeti, járási versenyeken is.
Szúnyogh Anita, aki nyolc éve áll az intézmény élén, így ír a kis emlékfüzetben, melyet erre az alkalomra adtak ki:
„1995 októberében, amikor először léptem át e kisiskola küszöbét, rögtön megragadott az a semmihez nem hasonlítható családias hangulat, mellyel azóta is napról napra szembesülök. … ez az iskola számomra a nyugalom szigetét jelentette és jelenti a mai napig is.
Az oktató-nevelő munka során elsődleges feladatunknak tartjuk a regionális értékek fejlesztését és a nemzeti öntudat, a nemzeti hovatartozás megerősítését. Az otthon, a szülőföld, a néphagyományok értékeinek közvetítésén át a kisgyermek számára a lelki fejlődés egyik legfontosabb mozzanatát teremtjük meg, a biztonságot.”
Az iskola megünneplését a helyi önkormányzat döntése alapján az idei falunap fő programjai közé sorolták. A vendégek fogadásán mindazok ott voltak, akik valamit is tettek falujuk érdekében.
Szúnyogh Anita igazgatónő megköszönte a régebbi és a jelenlegi pedagógusoknak az iskola és a gyerekek érdekében kifejtett tevékenységét. Ezt koronázta meg gondolataival, virágcsokorral kísért köszönő szavaival Molnár Dezső polgármester, aki kiemelte a mindenkori képviselők és a két korábbi polgármester (Drubits László és Matuska Zsuzsanna) iskola érdekében kifejtett igyekezetét.
Minden körülmények között a jövőben is megtartják az iskolát, de persze ez még inkább a szülőkön múlik, hogy magyar iskolába, a helyi kisiskolába íratják-e gyermekeiket – hangzott el a polgármester beszéde során.
Az ünnepi műsorban szerepeltek az iskola versmondói, Danič Ádám és Danič Dávid is. Az iskola által meghívott vendégek szintén emlékbe kapták a kis füzetet az iskola igazgatónőjétől, mely erre az alkalomra készült, mintegy összefoglalóként a harminc évről.
A falunap ünnepi köszöntőiből nem maradhatott ki a helyi nyugdíjasok klubja sem, amely a közelmúltban ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját, továbbá a helyi Csemadok-alapszervezet vezetője sem, aki a szervezet kiemelkedő rendezvényeivel gazdagítja faluját.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a testvértelepülés, Tiszanána küldöttsége, valamint dr. Fóthy Zoltán esperesplébános, akinek szintén köszönetet mondott mind az iskola igazgatója, mind a polgármester a jó együttműködésért.
A falunapi műsorban természetesen szerepeltek a helyi óvodások, iskolások.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
