A Csemadok vezetőségének tagjai úgy döntöttek, hogy 2013-ban megalapítják a szentpéteri Csemadok „Hűségdíját”, amelyet minden évben az évzáró taggyűlésen osztanak ki. Az első díjazott Dr. Pecena György. A szentpéteriek összejövetelükön az elmúlt évet is értékelték.
A Csemadok Szentpéteri Alapszervezetének elnöke, Szabó Gabriella évértékelő beszámolómat egy Kosztolányi Dezső idézettel kezdte: „Azt a nyelvet, mit rövid időre örökbe kaptunk, / új szelemmel fényezve, csorbítatlanul át kell adnunk az utókornak.”
S e gondolattól vezérelve értékelte a 2012-es év tevékenységét. Az évet a már hagyományos farsangi bállal kezdték, immár 7. alkalommal. Tánciskolásaik nyitótáncával, két sztárvendég szereplésével, értékes tomboladíjakkal, telt házzal, fergeteges hangulatban és nem utolsó sorban jó bevétellel zárták a bált.
A következő hónapban tartották évzáró taggyűlésüket, amit húsvétváró hangulatban rendeztek, húsvéti díszítéssel és húsvéti ételek kóstolásával. Ezen a délutánon inkább a fiatal tehetségeknek adtak lehetőséget a szereplésre. Fellépett Benyó Erika, Moravcsík Veronika, óvodásaink, de szerepeltek citerásaik és az Őszirózsa Hagyományőrző Csoport is.
Nagy sikert arattak a méltán híres naszvadi citerások. A húsvéti hangulat megidézéséhez szükséges volt a szorgos kezekre. Dicséret illeti Mészáros Erzsébetet és Arankát, Csíkel Elvírát, Gál Arankát és mindenkit, aki különböző díszekkel, étkekkel színesítette a megterített asztalokat.
Sorban megemlékeztek történelmünk fontos eseményeiről, elsőként március 15-ről.
Második alkalommal szorgoskodtak a májusfa állításánál a Kossányi József Alapiskola és Óvoda, valamint a Jövő Gyermeke Polgári Társulás szervezésében. Ez az esemény nagyon jó alkalom arra, hogy fiataljaik felöltsék a népviseletet és népdalokat énekelve belekóstoljanak a hagyományőrzésbe.
Tizenegyedik alkalommal emlékeztek meg Szent István királyunkról. Itt most sok nevet kéne felsorolni, de egy család nevét emelete ki, ez az öttagú család népviseletbe öltözve vitte megáldásra az új kenyeret. Köszönet ifj. Szabó László családjának a szép élményért. Ebből hagyományt szeretnének teremteni, és minden évben más-más családot felkérni erre az ünnepi aktusra.
Októberben társrendezői voltak az 1956-os forradalmi megemlékezésnek. Az év utolsó rendezvényére december 1-jén került sor a már hagyományos Mesefesztivál keretén belül.
A „Szülőföldem szeretlek” ünnepi műsorral próbáltak megemlékezni a falu első írásos emlékének 680. évfordulójáról.
„Szeretném kihangsúlyozni, hogy a Csemadok az a szervezet, amely a kultúra ápolása mellett ebben az értékvesztett világban, a közösségi összetartozás érdekében hivatott megemlékezni azokról az évfordulókról, amelyek bármilyen szinten érintik helyi közösségünket. Ez esetben is érvényes, hogy a Csemadok történelmünk bástyája és példamutató zászlóvivő, amit 2012. december 1-jén Szentpéteren igyekeztünk prezentálni. Minden hazahívott vendégünk, vendégszereplőnk háláját fejezte ki és mi otthoniak jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy a fáradtságos munka meghozta gyümölcsét és a támadások sem szegték kedvünket. Számomra a legértékesebb az volt, hogy megemlékezésünknek részese volt az összes korosztály, az óvodásoktól a szépkorúakig” – mondta a szervezet elnöke.
A közösségi munkájuk fejlődése érdekében a vezetőség fontosnak tartja a megújulást, de a folytonosságot is. Ezért minden évben más- más tematikájú kirándulást szerveznek, az elmúlt évben májusban részt vettek a jónevű Etyeki Pincefesztiválon.
Újdonságként júniusban részt vettek a kilencedikesek búcsúztatóján és buzdították őket a Csemadok tagságra, igyekeztek felkelteni érdeklődésüket a kultúrmunka iránt.
A szentpéteri Csemadok hírnevét öregbítették a kolozsnémai, perbetei, búcsi és az ebedi rendezvényeken, ahol énekeseik, citerásaik szerepeltek. Több alkalommal színházlátogatást szerveztek. A klasszikus színház mellett újdonság volt számukra a dél-komáromi Magyar Lovas Színház előadásának megtekintése, mely szokatlan technikával működik, és Európa szerte ritkaságnak számít.
„Hogy továbbra is megmaradjunk és ne legyünk saját kultúránk sírásói, szükség van sok-sok energiára, megértésre, egymás megsegítésére és nemcsak a vezetőség, hanem a tagság részéről is. Köszönetem jeléül idézni szeretném a Csemadok Országos Konferenciáján elhangzott mondatot:„A Csemadok ne csak a múltban éljen, hanem tervezze a jövőt is!” Befejezésül azt kívánom, hogy legyen ez így Szentpéteren is még sok-sok éven át” – zárta értékelőjét az Szabó Gabriella, elnök.
Ami a 2013-as évi terveket illeti, az elmúlt év sikeres rendezvényeit tovább szeretnék folytatni. Augusztusban Bécsbe terveznek kirándulást, a Szent István Katedrálisban megrendezendő ünnepségre. Az előtte lévő téren 10 perces műsort mutatnak be „Szentpéteri lakodalmas – Asszonyavatás” címmel.
Kitartóan próbálkoznak egy tánccsoport létrehozásával. Ősz folyamán egy kiállítást szerveznek „Szentpéter értékei” elnevezéssel.
A Csemadok vezetőségének tagjai utolsó ülésükön úgy döntöttek, hogy 2013-ban megalapítják a szentpéteri Csemadok „Hűségdíját”, amely minden évben az évzáró gyűlésen kerül kiosztásra. Az első díjazott Dr. Pecena György.
Dr. Pecena György Bátorkeszin született és ott végezte alapiskolás tanulmányait az akkori rendszernek köszönhetően szlovák és magyar nyelven. Nagy örömére gimnáziumi tanulmányait magyarul folytathatta Párkányban, majd az érettségi után Pilzenbe került az orvosi egyetemre. A sikeres vizsgák után megtisztelő ajánlatot kapott az ottani klinikán, de szíve hazahúzta. Szakorvosi diplomát szerzett szemészetből, belgyógyászatból és általános orvostanból. Több helyen dolgozott, végül Szentpéteren telepedett le, és körzeti orvosként végezte munkáját. Számos oklevél és elismerés tulajdonosa, melyek közül a legkiemelkedőbb a PROPTER MERITA-díj, amellyel a gyógyítás terén elért sikeres orvosakat díjazzák.
A Csemadokban fiatal kora óta tevékenykedett, amikor Komáromba került dolgozni, megválasztották elnöknek. 1969-ben a legvészesebb időben Gáspár tanár úr ajánlására és a tagság jóváhagyásával elvállalta a Komáromi járás Csemadok elnöki tisztségét. Nem volt könnyű feladat – a 60. évforduló alkalmából megjelent kiadványunkban bővebben ecseteli a doktor úr ezeket a nehéz időket -, amikor jó diplomáciai érzékkel kellett elérni, hogy a Csemadok életben maradhasson.
Szentpéteren a hosszú évek alatt végig hű maradt a Csemadokhoz , a Magyar Közösség Pártjához és több választási időszakban képviselőként tevékenykedett a szentpéteri polgárok érdekeit védve. Felesége óvónőként a legkisebbeket tanította az anyanyelv szépségeire. Két gyermeke magyar iskolában tanult és bizonyára jó példát mutattak, mert unokáik is magyar nyelven tanulnak. Máig hálás szüleinek, hogy az akkori körülmények között is magyar gimnáziumba járhatott, ahol megismerhette irodalmunk és történelmünk nagyjait. Elveinek alárendelve éli életét, melyek alapján a legfontosabb a szülők, a család a szülőföld szeretete és az anyanyelv ápolása. A magyarországi Nyugdíjasok Országos Szövetsége által meghirdetett pályázaton többször indult és legutóbbi alkalommal prózai kategóriában díjazták „Otthonról utazok haza” című írását.
A Hűségdíj szövege: „A magyar közösségért vállalt áldozatos munkájáért a CSEMADOK szentpéteri alapszervezetétől – 2013.”
Az értékelő taggyűlést köszöntötte Vass Laura, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának titkára és Jobbágy József Szentpéter polgármestere.
Négy évi aktív tevékenység után a tagság új elnököt választott, Bukovszky János, a Kossányi József Alapiskola és Óvoda igazgatója személyében.
Ezt követte a kultúrműsor, amelyen elsőként az Őszirózsa Hagyományőrző Csoport lépett fel, akik Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakjának születésének 190. évfordulója tiszteletére megzenésített verseivel emlékeztek.
A kultúrműsort az izsai Búzavirág éneklőcsoport műsora követte. A jelenlévők megtekinthették az „Izsai népviseletek 2007-ben” Sámson Enikő fotókiállítását. Sámson Gizella a kiállítás anyagának megálmodója elmondta, a fotókiállításon a „manökenek” az izsai Búzavirág éneklőcsoport tagjai, akik egy gangos ház udvarán, tornácán különféle életszituációkban mutatják be a színes viseletet.
A nagy érték, hogy az izsai asszonyok még mindig viselik ezeket a ruhákat. Van az idősek között olyan, aki a mindennapokban sem vetette le a viseletet. Az elbeszélések szerint az izsai viselet nem volt mindig ilyen rövid, az idők során azonban megkurtították. Volt olyan eset, amikor az esküvőt el kellett napolni, mert a pap már nem eskette össze a párt a menyasszony nagyon rövid ruhája miatt!
A kiállítás megnyitóján az élő díszlet a viseletbe öltözött éneklőcsoport volt, így személyesen is megismerhették a fotókon szereplőket, élőben megcsodálhatták a színpompás viseletet. Az ötvenhárom darabból álló anyagot szívesen adják oda kiállításra, a megnyitót élő viselet bemutatásával és dalcsokorral gazdagították Szentpéteren is.
További fényképek az évzáróról a Képgalériánkban tekinthetők meg.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
