Tolnay Klári, kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Tolnay Rozália néven született 1914. július 17-én Budapesten.
Szülei dunaszentgyörgyi Tolnay István földbirtokos és Siess Eleonóra voltak, két évvel idősebb bátyja, György, hivatásos katonatiszt lett.
Bár Tolnay Klári a fővárosban született, a Nógrád vármegyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát a család középbirtokán. Elemi iskoláit is ott végezte, majd Balassagyarmaton bejáró diák volt a Polgári Iskolában. Két évet a nyíregyházi angolkisasszonyoknál tanult, és Debrecenben érettségizett a felső kereskedelmi iskolában.
Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. Erős palóc tájszólása miatti kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban.
Első nagyobb szerepét a Meseautóban kapta, ami hatalmas sikert jelentett a számára. 1934-ben a Vígszínházba került. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948–49-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett.
-
- Tolnay Klári Emlékház, szobabelső (Fotó:Wikipédia)
-
- A vágy villamosában, Pécsi Sándorral (Fotó: Film.hu)
1950-től haláláig a Madách Színház tagja volt, a kilencvenes években karrierje a másodvirágzását élte. A színház mellett rendszeresen szerepelt magyar filmalkotásokban. A leghíresebb filmjei közé tartoznak: Az én lányom nem olyan, A kölcsönkért kastély, a Gyimesi vadvirág, A szerelem nem szégyen, az Egy csók és más semmi, a Katyi, a Déryné, a Mese a 12 találatról, a Micsoda éjszaka!, A koppányi aga testamentuma vagy a Jó estét nyár, jó estét szerelem.
Tolnay Klári először 1936-ban ment férjhez Ráthonyi Ákos rendezőhöz. Négy évvel később született meg lánya, Ráthonyi Zsuzsanna. A második világháború alatt várta második gyermekét, ám egy bombatalálat miatt idő előtt megindult a szülés és a fiúgyermeket nem lehetett megmenteni. A gyermek elvesztése nagy lelki megrázkódtatás volt és törést okozott a házasságában is.
A második világháború végén férje külföldre emigrált, ő viszont itthon maradt és elváltak. Később feleségül ment Darvas Ivánhoz, ám amikor a forradalom után Darvast bebörtönözték, 1958-ban elváltak.
Lánya, Zsuzsa Londonba költözött, végül Bécsben telepedett le, ahol az osztrák televízió vezető szerkesztőjeként épített karriert.
Tolnay Klárit a színpadi és a filmszerepek mellett már az ’50-es évektől kezdve rendszeresen keresték különböző szinkronlehetőségekkel. Nemcsak filmek, de animációs filmek karakterei is az ő hangján szólaltak meg magyarul. Ilyen volt a 101 kiskutya Nannyje, de hallhattuk a Csip-csup csodák és a Magyar népmesék epizódjaiban is.
Szinkronszínészként rendszeresen olyan színésznőknek kölcsönözte a hangját, mint Olympia Dukakis, Katharine Hepburn, Simone Signoret vagy Bette Davis.
1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történet című darabjában próbált, készült a szerepre, melyben egy szeretetreméltó apácafőnöknőt kívánt megformálni. Erre már nem került sor, mert 1998. október 27-én, a Budapest V. kerületi Fejér György utcai otthonában csendesen, álmában távozott az élők sorából.
A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Mohorán, ahol a gyermekkorát töltötte, a Tolnay Klári Emlékház ápolja fizikai és szellemi örökségét és állandó kiállítással várja a látogatókat.
A Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület 2006-ban megalapította a Tolnay Klári Kulturális-díjat, majd 2014-ben Tolnay Klári születésének 100. évfordulója alkalmából a Tolnay Klári Művészeti-díjat is megalapította. A díjazott művészek jelöléséről a Tolnay Klári-díj Kuratóriuma dönt. Az átadási ünnepséget hagyományosan a mohorai Tolnay Klári Emlékházban tartják.
Forrás: Magyar Filmadatbázis, Wikipédia
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
