A kormány október 10-i ülésén elfogadta a jövő évi állami és közigazgatási költségvetést. Az államháztartás hiányát a hazai össztermék 2,8 százalékában, vagyis 3,3 milliárd euró összegben határozta meg, ami hízelgő, ám nehezen teljesíthető adat. Farkas Iván elemzését alább olvashatják:
Magasabb adóbevételeket irányzott elő a kormány akkor, amikor az idei gazdasági növekedés jó, ha eléri a 0,8 százalékot. Miközben a társasági adókulcsot lecsökkenti a mai 23 százalékról 22 százalékra, egyidejűleg bevezeti a vállalkozó jogi személyek számára a regisztrációs adót, amelyet veszteség esetén is ki kell fizetni. Ezzel a veszteséget is megadóztatnák (ez logikai abszurdum) és az új adó magassága sokakat felbosszanthat, mivel 84 milliót szeretne ilyen címen az államkassza a vállalkozó jogi személyektől kifacsarni.
Folytassuk csak az ellentmondásos intézkedések sorát. 400 millióval magasabb dividendumokat tervezett be az állami részesedésű vállalatoktól, amikor ebben az évben bevezette az ágazati különadókat és a társasági adókulcsot jelentősen megnövelte. Amikor a pénzügyi tárca augusztusban jóváhagyta a jövő évi büdzsé bázikus javaslatát, a kiadási oldalon 700 milliós kiadás fedezete hiányzott. Nos, ez tegnap sem oldódott meg a kormányhivatal falai közt. Pedig csökkentik az egészségügyi, szociális, közlekedési, mezőgazdasági, és a környezetvédelmi tárca költségvetését is. Néhány esetben jelentősen. Számunkra a legfájóbb, hogy ezen belül újra csökkentik a kisebbségi kultúra támogatásának keretét is, Ezen felül a belügyi tárcától olyan hangok szivárognak ki, amelyek az állami hivatalnokok számának jelentős csökkentéséről szólnak a jövő évben. Ez így nem reform, főleg nem a választási időszak adu ÁSZa (ESO), csupán egyszerű fűnyíró hatás alkalmazása az államigazgatásban dolgozók állományának leépítésénél.
A költségvetés vesztesei
A közigazgatás költségvetésének legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek. Nem első ízben, tegyük hozzá. Megkövetelve tőlük az államháztartási szolidaritás szigorú betartását a kormány újabb terheket ró a vállukra. Magasabb pedagógusbéreket (ez ellen nem tiltakozunk, sőt) és a közigazgatásban dolgozók kollektív szerződéséből adódó magasabb terheket csakis az ő vállukra helyezi.
A kormány tehát megköti a kollektív szerződéseket a pedagógusok és a közigazgatásban dolgozók szakszervezeteivel, de annak teljesítését az önkormányzatoktól várja el. Azok pedig tartalékaikat felélték, nagy részük minden eurót többször megforgat, mielőtt elkölti. A közigazgatásban dolgozók közül sokan alacsony bérért dolgoznak, számukra indokolt a növekmény. És akik átlag fölött keresnek? Csak a közjogi méltóságok, miniszterek és parlamenti képviselők bérét tartják majd továbbra is befagyasztva.
Újdonság, hogy első ízben kell a kormány által jóváhagyott költségvetést véleményezésre elküldeni Brüsszelbe, az Európai Bizottságba, mielőtt jóváhagyásra benyújtják a törvényhozásba. Mindent összevetve nagyon nehezen teljesíthető ez a költségvetés. A fő kihívás, hogy sikerül-e jövőre féken tartani az államháztartás hiányát, ezzel az államadósság szintjét a kritikus 57 százalék (hazai össztermékhez viszonyítva) alatt, hogy a 60 százalékos adósságplafonról ne is beszéljünk.
Farkas Iván, Felvidék.ma
A szerző a Magyar Közösség Pártja gazdasági- és régiófejlesztési alelnöke.
{iarelatednews articleid=”41794,37032,36932,36919″}
