A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) külügyi és jogi szakbizottsága csütörtökön, október 17-én tartotta ülését, és ezt követően Németh Zsolt sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt három-négy év egyik legjelentősebb nemzetpolitikai fejleménye a honosítás volt. A MÁÉRT november 7-én ül össze. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben a magyarországi választások és a regisztráció miatt több komoly feladatot kell még megoldani, különösen a magyar külképviseleteknek – mutatott rá.
Németh Zsolt hangsúlyozta: az elmúlt években a magyar kormány nemzeti érdekérvényesítő képessége nemzetpolitikai szempontból érzékelhetően javult, Magyarország „jobban teljesít a határon túli magyarok irányába is”.
Sikerült konkrét eredményeket elérni, a szomszédságpolitikát sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatrendszer jellemzi – mondta. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az elmúlt években javult a magyar kormány nemzeti érdekérvényesítő képessége nemzetpolitikai szempontból.
Kifejtette: Románia esetében nem történt olyan intézkedés, amely az ott élő magyarok helyzetében visszalépést jelentene. Szlovákiával kapcsolatban pedig „örvendetesen beállt egy pozitív csend a nemzetpolitika vonatkozásában”.
Németh Zsolt beszélt arról is, hogy az elmúlt években több, a határon túli magyarok életét befolyásoló nagy volumenű fejlesztés történt, például felsőoktatási stratégiai megállapodásokat kötöttek.
Mint mondta, a MÁÉRT tavalyi útmutatása alapján a Külügyminisztérium úgynevezett jószomszédsági csomagtervet állított össze, amelyben a határon túli magyarokkal kapcsolatos projekteket foglalták össze, felmérték a gazdasági, mezőgazdasági, biztonsági, kulturális, oktatási együttműködéseket, továbbá felvázolták, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetés lehetőségeit hogyan aknázhatnák ki.
Az államtitkár arra is kitért, hogy több országban is folynak közigazgatási reformmal kapcsolatos egyeztetések, és Magyarország azt szeretné, ha „magyarbarát” közigazgatási rendszerek jönnének létre.
A nyelvi jogok szabályozásával kapcsolatban megjegyezte: katasztert készítenek annak felmérésére, hogy az egyes közösségeknek milyen nyelvi jogaik vannak.
Németh Zsolt kérdésre közölte: a magyar parlamenti választáson 70-80 ezer szavazatra lesz szükség egy mandátum megszerzéséhez, így 2-3 mandátum sorsát befolyásolhatják érdemben a határon túl várható szavazatok.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a MÁÉRT következő, november 7-i ülését is előkészítették a bizottság ülésén.
November 7-én tartja következő ülését a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) – jelentette be Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a fővárosban csütörtökön rendezett nemzetpolitikai napon.
Elmondta: a Máért dönt majd arról, hogy a külhoni magyar óvodák, majd az idei kisiskolások éve után milyen, az oktatás területén megvalósuló program következik. A vonatkozó cselekvési terv már készül az államtitkárság koordinálásával – jelezte.
Az MTI úgy tudja: a Máért előtti napon, november 6-án ülésezik a Magyar Diaszpóra Tanács.
Répás Zsuzsanna előadásában kiemelte, hogy a kormányváltás után teljesen új szemléletmód vette át a helyét a nemzetpolitikában, aminek a középpontjában az összetartozás és a magyar nemzet egységének gondolata áll. Ennek jegyében születtek meg a kormányzati és parlamenti döntések, amelyek közül kiemelte az egyszerűsített honosítást, a nemzeti összetartozás napjáról szóló határozatot, és külön kitért arra, hogy az új alaptörvény szintén rögzíti az összetartozást, a magyar állam felelősségvállalását a külhoni magyarság iránt. Beszámolt a nemzetpolitikai stratégia elfogadásáról is, aminek célja, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradjanak, megerősödjenek, és valóban gyarapodó közösséggé váljanak.
Répás Zsuzsanna szólt arról is, fontos a közigazgatási képzés megújulása, és örömének adott hangot, hogy ennek immár szerves része a nemzetpolitika.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy fontos, tervezhető legyen a nemzetpolitika. Az anyaország célja, hogy a kisebbségek megmaradjanak és gyarapodjanak – mutatott rá.
Ha a kisebbségek jogokat, autonómiát kapnak, akkor kevésbé radikálisan fogalmazzák meg törekvéseiket és kisebb az esélye annak is, hogy esetleg radikális lépéseket tegyenek – állapította meg. Hangsúlyozta: a kisebbségek nem szeretnének többet, mint a többség, ugyanakkor jellemző, hogy ahol jelentős számú kisebbség él ott párhuzamos nemzetépítés folyik, és az anyaország a kisebbségi nemzetépítést támogatja.
Kiemelte: az autonómia cél és eszköz egyben, és arra kell összpontosítani, hogy ennek eléréséig a külhoni társadalmak erősödjenek.
Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője arról beszélt, hogy az állampolgárság szolgálhat identitáspolitikai célokat és kiváló lehet migrációs, vagy humanitárius probléma kezelésére, de nem a kisebbségvédelem eszköze.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője a külhoni magyarok szavazásának menetét mutatta be. Kiemelte: az unió tagállamai közül csak három – Ciprus, Málta, és Írország – nem biztosítja határon túli állampolgárainak a szavazati jogot.
Mint mondta, arra számít, hogy 150-200 ezer lesz a regisztrált külhoni magyar szavazók száma a jövő évi választáson. Szólt arról is, tárgyalásokat folytatnak, hogy biztonságos, roncsolás mentes válaszboríték álljon a polgárok rendelkezésére.
Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos elmondta, míg a korábbi években mintegy 5 ezer kérelmet nyújtottak be, az első évben a honosítás keretében már 200 ezer igénylés érkezett. Jelen pillanatban az igénylések száma már 521 ezer felett van, névmódosítást minden második igénylő kér – jelezte, hozzátéve: ez négy-ötmilliós iratanyagot jelent. (mti)
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) külügyi és jogi szakbizottsága ülésén Felvidékről Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke vett részt.
Felvidék.ma
